Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között
körülményeket. Három megyefőnökség alakult három székhellyel. A pestinek (székhelye Pest) iff báró Majthényi László, a kecskemétinek (székhelye Kecskemét) Keresztessy József, a kalocsainak (székhelye Kalocsa) Vég Ignác lett a megyefőnöke. A megyék járásainak száma 17-ről 13-ra csökkent, mégpedig, úgy, hogy a pesti főnökség területét az 1948. év előtt létezett volt pesti, a pilisi és váci járás képezte, a kecskeméti főnökség területét a volt kecskeméti járás, a kalocsai főnökségét a volt solti járás. A pesti főnökséget alkotják: A kerület lakossága 1. Szentendrei kerület — Szentendre 25 444 fő 2. Budaörsi kerület — Tinnye 31 336 fő 3. Ráckevei kerület — Ráckeve 14 775 fő 4. Váci kerület — Vác 29 284 fő 5. Gödöllői kerület — Gödöllő 40 444 fő 6. Monori kerület — Monor 29 798 fő 7. Alsónémedi kerület — Ürbő 26 136 fő a kecskeméti főnökséget: a 1. Kecskeméti kerület — Nagykőrös 71 470 fő 2. Ceglédi kerület — Cegléd 41 492 fő 3. Nagykátai kerület — Lőrinckáta 30 229 fő a kalocsai főnökséget: a 1. Kalocsai kerület — Kalocsa 46 139 fő 2. Kiskőrösi kerület — Kiskőrös 28 573 fő 3. Solti kerület — Tass székhely 36 582 fő Összesen: 451 702 fő Az egyes főnökségek területi beosztását, azon belül a községek lakosságának számát és nemzetiségi megoszlását a csatolt II. sz. táblázat tartalmazza. 4 * Minden kerület élén főszolgabíró és segédszolgabíró áll. A 13 főszolgabíró és 13 segédszolgabíró rendes évi fizetését (egy kivételtől eltekintve) 900 illetve 500 Pft-ban állapította meg. Továbbra is kiegészítette ezt az összeget 200 Pft fuvarozási és 100 Pft irodai átalányösszeg; valamint azoknál, akiknél kellett, a lakbér 150 Pft-os díja. Az új megyefőnökök 1850. március 4-én léptek hivatalaikba, a szolgabírák hivatalbalépésének időpontja is hasonló. A rendelkezésre álló szűk egy hónap alatt kellett a folyamatban levő ügyeket szétosztani és a fontosabb utasításokat legalább másolatban a megyefőnökök rendelkezésére bocsátani és a lakosságot az új helyzetről tájékoztatni. A rendelet külön intézkedik a megyei levéltárról. A levéltár Pesten maradt, szétosztás nélkül, csupán az újonnan keletkező iratok alkotják majd a megyefőnökök irattárát. Az esetleg szükséges előiratokat a folyó ügyekhez csatolják. Igen fontos mozzanat annak hangsúlyozása, hogy „az egyes főnökségek területébe lakozók közigazgatási tekintetben saját főnökségi területi hivatalnokaikhoz járulandnak, s' a tisztviselők (értsd: fő- és segéd szolgabírók) ugyanazon főnökhöz intézendik jelentéseiket, melynek kormányzati területében az illető 305
