Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

az uralkodó számára. Az ó' emlékirataiból tudjuk, hogy 1849 őszére kialakultak az abszolutizmus adminisztrációs elvei az osztrák centralizáció végrehajtására. „.. .ezek arra irányulnak, hogy az országot darabokra szabdalják s ezek központja nem az ország közepén, hanem a monarchia központjában lesz."

34 Az osztrák hatalom állandó jellegű közigazgatási berendezkedésre törekedett. Bach Sándor báró, osztrák belügyminiszter a magyarországi közigazgatás szervezetére is alkalmazta az ausztriai birodalom politikai közigazgatásának reformjában kidolgozott alapelveket,

35 miszerint a közigazgatást a jogszolgáltatástól el kell választani és a törvényhozói testületek mellé végrehajtói szervezetet kell kiépíteni. Mindemellett a szervezetek egymásraépült hierarchiája hármas lépcsőzetű: országgyűlés — megyei képviselet — járási bizottmány; illetve helytartó — megyei főnök — járási szolgabíró. Kinevezendő személyzete pedig a felelős hivatalfőnök rendelkezéseit hajtja végre. A közigazgatási szervezet élén tehát a reform szerint a császár által kinevezett helytartó áll. A megyei közigazgatás élére a helytartónak alárendelt megyefőnök (Comitatsvorstand) kerül. A járások élén a járási szolgabírók (járási biztos) — (administrativer Stuhlrichter) működnek. A közigazgatási szervezet legvégén a községek állnak, élén a községi jegyzővel.

36 A tervezetet az uralkodó elfogadta és Bach Sándort bízta meg a végrehajtás kidolgozásával. Magyarországra vonatkozóan 1849. októberében látott napvilágot az „ideiglenes közigazgatási rendezet", amely a Reichs-Gesetz und Regierungsblatt hasábjain 1849. október 25-i keltezéssel jelent meg.

37 Az új szervezet kizárólag közigazgatási feladatokat látott el. Országgyűlést nem hívtak össze, a megyei és a községi önkormányzat is megsemmisült; törvényhozásra, önálló költségvetések kidolgozására az abszolutizmus évtizede alatt nem került sor. Magyarországot megfosztották a politikai hatalom és a politikai véleménynyilvánítás minden legális fórumától.

38 A Bach-féle ideiglenes közigazgatási rendszer a katonai megszállás idején kialakított kerületi beosztást vette alapul. A megye politikai igazgatását kormánybiztosra bízták, „megyei főnök" címjelöléssel, aki a kerületi főbiztosnak volt alárendelve. A kormánybiztos felelős volt a megye területén minden közigazgatási ágazatban, az utasításokat végre kellett hajtania, illetve elintéztetni a politikailag teljesen hű személyzettel és jelentéseket tett a felsőbb hatóságokhoz az utasítások maradéktalan megtartásáról. így tehát a testületi rendszer teljesen megszűnt, megszűntek az addigi hivatalok és bizottságok is. Megteremtődött az egyszemélyes felelős vezetés: Geringer Károly feladata volt a Bach-féle közigazgatási reform végrehajtása.

39 A pesti kerület vezetésében személyi cserére nem került sor, továbbra is Szentíványi Vince látta el a kerületi főbiztosi ill. kerületi főispáni tisztet. Madarassy László első alispánnak szóló leiratában 1849. október 30-án, „a béke és törvényes rend tökéletes visszatértével" közli „az ország ideiglenes kormányzatának alapvonásait, s' a' tisztikar utasítását", amelyet az „alkotmányos jogok" és a „birodalmi egység" alapján biztosítottak. Megerősítette tisztségében Madarassy Lászlót és a „szinté(n) dicséretes buzgalommal működő" Jankovics György másodalispánt is.

40 1849. október végén Pest megyében bevezetett „ideiglenes közigazgatási rendezet" tulajdonképpen a megye kis területi egységekre, ún. „járásokra" bontásával hozott létre terjesen új, addig ismeretlen helyzetet. A történeti vármegye régi járási felosztását

41 és azok számának nagymértékű felemelését Szentiványi Vince 303