Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

három vonat indult Pestről Vácra, ugyanennyi vissza, vasárnap négy vonatpár közlekedett. A menetrendek — mint e korban máshol is — nem percekben, hanem negyedórákban közölték a beérkezés időpontját.

80 A vasút „indóház" — a mai Nyugati Pályaudvar helyén — akkor még eléggé távol esett Pest város központjától. Ezért „társasági kocsikat" (omnibuszokat) rendszeresítettek az utasoknak az állomáshoz való elszállítására. Ezek a „Hetilap "ban közölt hirdetmény szerint három helyen gyűjtötték az utasokat: a német színház terén, az Ország úton a báró Orczy féle ház előtt, a Sebestyén téren a Zrínyi vendégfogadó előtt. Ezenkívül az omnibuszoknál lényegesen drágább bérkocsik is álltak az utasok rendelkezésére.

81 Hamarosan megindult a forgalom a Pest—szolnoki vonalon is. 1847. szeptember 3-án érkezett PPS megyéhez a Helytartótanács levelet mely szerint a Pest — szolnoki vasútat „közbátorság tekintetéből biztosilag megvizsgáltatván" — megállapították, hogy biztonsága megfelelő, ezért annak nyilvános használatát engedélyezték.

82 A vonalon a forgalom már két nappal korábban, szeptember 1-én megnyílt. Az eseményről részletes és érzékletes leírást közöl a Társalkodó 1847. szeptember 5-i száma. Az ünnepélyes megnyitás „az utónyár vidor, mosolygó kék ege alatt" történt, s azon jelen volt István főherceg nádor is. A pesti pályaudvaron katonaság és katonazenekar volt felállítva. A vonatra felült a nádor s testvére, József főherceg s körülbelül 700 más utas. A vonat 16 kocsiból állt és két mozdony az „István" és a „Haza" nevű vontatta. Tarackok dörgése közben délelőtt 1/4 9-kor indult el a vonat. „Közbülső állomások" voltak: Kőbánya, Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albert-Irsa, Bércei, Cegléd, Abony. A vonat 2 óra 37 perc alatt érkezett Szolnokra. Az állomásokon közben 38 percet állt. A liget és Kőbánya mellett áthaladva a vonat 22 perc alatt ért Vecsésre, s ott állt meg először. (Tehát az első állomáson Kőbányán nem állt meg.) Cegléden érte el azt a pontot, „honnét majd Nagykőrösre és Kecskemétre és tán Jászberény, Heves, Miskolc—Kassának és Debrecennek" fog kiágazni. Az állomáson két „lobor" (piramis) volt felállítva s „a czeglédi állomásfőnél valamint a többi helységnél a vonat érkeztét váró népség, mezei nemzeti öltözetében, pórlegények délczeg lovakon, a zengedező czigánybandák tarka s gyönyörködtető vegyületet képeztek". Cegléden a nádort Bobory helybeli katolikus lelkész üdvözölte, „mire a főherczeg tiszta magyar és sajátos kiejtéssel válaszolt". Abonyban Andrassy János kanonok, helybeli lelkész üdvözölte a vonatot. Szolnokon „a vasútfői új épületben" két szoba volt a főherceg-nádor részére díszesen bebútorozva. A nádor ott megszállt, s fogadta Heves vármegye Almásy Pál alispán vezetésével tisztelgő küldöttségét, miután már fogadta Pest megye búcsúzó, valamint Kőrös és Kecskemét városok tisztelgő küldöttségét, s az utóbbiakat a Cegléd—kecskeméti vasút pártfogásával bíztatta. Eközben a társaság egyrésze a Tiszapartra sietett, hol a „Pannónia" gőzös várt Széchenyi István grófra, ki délután a nádort Tokajig szándékozott szállítani A Tisza partjáról visszatérő társaságot 12 órakor az étteremmé átalakított „vasútkocsi csarnokban" fogadták. „Asztal fölött Turszky lovag ezredi zenekara működött." A társalgás nagyobbrészt magyar nyelven folyt. „Ünnepi áldomásozoló szónokul K-th L. (nyilvánvalóan Kossuth Lajos) említendő", ki méltatta a megnyitott vonal jelentőségét, s éltette a nádort s a vasútigazgatóságot. 255