Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Borosy András: Pest megye és az első hazai vasutak építése

István főherceg nádor a Heves megye küldöttséggel Jászberénybe utazott, Józseffőherceg pedig, s a többi vendégek a vonattal 2 órakor visszaindultak Pestre és negyedfél óra alatt meg is érkeztek.

83 A két vasútvonalon most már rendszeres forgalom bonyolódott le. Milyen mozdonyok vontatták a vonatokat? Induláskor a Magyar Középponti Vasútnak 16 gőzmozdonya volt. Az első négy a „Pest", „Pozsony", „Buda" és „Pannónia". Ezek ferde hengerekkel épültek. (A német gyártmányú „Debreczin" mozdonyt már a pályaépítéskor használták anyagvonatokhoz.) A többi 8 mozdony között volt a „Heves" is. Mindezek 2A tengelyelrendezésűek. A „Béts" nevű 1A1 tengelyelrendezésfí s a Bécs—Győri Vasúttársaság gépgyára gyártotta. A „Nádor" és az „István" Philadelphiából érkezett a Norris gyárból és 2B elrendezésű volt. A Norris mozdonyok 15x20 hüvelykes hengerekkel voltak ellátva, hajtókerekük 4 láb átmérőjű volt, ilyen mozdony kettő volt. A mozdonyok többségét a belga Cockerill vállalat építette. Ezek 15x22 hüvelykes hengerei vízszintes elhelyezésűek voltak és 4 láb 11 hüvelyk magas kéményük szikrafogóval volt ellátva.

84 A vasúttársaság fontosnak tartotta, hogy a vasúti közlekedés minél kevesebb balesettel járjon s kétségtelen, hogy a vasúti közlekedés megindulása után fokozottan szükséges volt a balesetvédelem. A vármegyei hatóságok által kihelyezett tiltó táblákat s más óvatossági intézkedéseket a vasúttársaság nem tartotta elegendőnek, s a közvéleményre — főként a paraszti közvéleményre igen nagy hatást gyakorló egyházi hatóságok segítségét is kérte. 1846. június 3-án Simon Florent „vasúti teljhatalmú megbízott" felkérésére Hertzeg Sándor ügyvéd levelet írt Sághy Mihály kanonoknak, a váci káptalan nagyprépostjának, melyben arra kéri: hívja fel a plébánosokat arra, hogy híveiket óvják a „vasúton elkövetett kihágásoktól, s egyéb tudatlanság vagy tapasztalatlanságból eredő tényektől". A vasúttársaság szeretné elkerülni, hogy véletlen balesetek miatt a közönség el ne kedvetlenedjék, de nézete szerint egyébként is „legszentebb felebaráti kötelességünk", hogy embertársainkat a szerencsétlenségektől megóvjuk. Ezért arra kéri a nagyprépostot, hogy az egyházi hatósága alatt lévő a Pest—váci vasútvonal közelébe eső helységek lelkészeinek hagyja meg, hogy híveiket az istentiszteletek alkalmából figyelmeztessék arra, hogy a vasúton ne járkáljanak, a vágányokra, vagy melléjük semmilyen tárgyat ne tegyenek s más kihágásokat el ne kövessenek.

85 A váci káptalan a vasúttársaság kérésére azonnal intézkedett, június 8-án körlevelet intézett a székesegyházi districtus (esperesség) plébánosaihoz s rajtuk kívül Mackó Alberthez a Váci Piarista Gimnázium igazgatójához, melyben közli velük a vasúttársaság kérését s arra utasítja őket, hogy híveiket a szószékről figyelmeztessék : a vasúton ne járjanak, arra semmilyen akadályozó tárgyat el ne helyezzenek, s más veszedelmes dolgot ne műveljenek, mert ilyen kihágásokért nemcsak lelkiismeretüknek tartoznak felelősséggel, hanem szigorú büntetésben is részesülnek. Figyelmeztessék híveiket, hogy se gondatlanságból, se rosszindulatból ilyesmit el ne kövessenek, s ilyen cselekedetektől a felügyeletük alatt álló iskolásgyermeket is „büntetéssel való fenyegetésekkel" riasszák el.

86 A papság egyébként szívesen igénybe vette a vasútat. 1847. szeptember hatodikán a váci ferenceseket meglátogatta Vajda Romuald atya, a pécsi ferences konvent filozófia lektora. Ebédre látták vendégül, majd a gőzkocsival (curru vaporeo) Pestre utazott, onnét tovább konventjébe. Szeptember 20-án Rogerius és Mátyás ferences atyák vasúton a budai fürdőbe utaztak. Október 17-én Kecskemétről érkezett vendég a váci ferencesekhez. Kardos Mihályt az ottani konvent 256