Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

5.5. Büntetések 5.5.1. A büntetőjogi felelősség Mielőtt szólnék a leggyakrabban alkalmazott büntetési formákról, szólni kell arról, hogy a megyei gyakorlat miként alkalmazta és vette figyelembe a büntetőjog által meghatározott felelősségre vonás szabályait. A büntetőjogi felelősséget a XVIII. század jogtudománya a szándékhoz vezette vissza. Ezt a bűncselekmények minden típusánál vizsgálta. Az emberölés és minősített esetei ill. a közerkölcsiséget érintő ügyekben ez hangsúlyozottan szerepelt. A cselekmény — bármilyen okból való meghiúsulása — enyhítő körülményként szerepelhetett. A szándék (dolus) legsúlyosabb formájának az előre megfontolt cselekmény körülményét tekintették. Ennek a lehetőségnek a fennforgása esetén gyilkossági eseteknél az eszköz tudatos és előre odakészítése volt. így pl. a már ismertetett 1763-as Pap György elleni vád esetén is az ügyész azt hangsúlyozta a tanúvallomások alapján, hogy a vádlott bement a házba a puskáért és azzal együtt ment az áldozat után, és lőtte le.

114 A vádiratban „a malitiose" kifejezéssel utaltak a tényállás megfontoltságának a körülményére. Hasonlóan az 1766-ban nemes Hagara István ellen puska lopás, mint főbüntett során indított keresetben a vád fő érve az előre megfontolt szándék volt.

115 A gyermekek sérelmére elkövetett gyilkossági esetek ismertetésénél kitértem arra a tényre, hogy a két „gázolásos eset vizsgálatánál a körülmények pontos feltárására törekedtek, ami a „véletlenség" mint cselekmény elkövetési módot kellett igazolnia. Az ítéletek indoklásában meg is fogalmazták ezt. A bíróság a cselekmények megítélésénél azok befejezett voltát ill. kísérleti szakaszban maradását mindig vizsgálta, arra nézve azonban nem alakult ki egységes felfogás, hogy milyen módon vegyék ítélhozatalkor figyelembe. így a gyakorlat mint láttuk az egyes esetek leírásánál, elég színes képet mutatott. A vizsgálat, tanúkihallgatások azonban arra nézve nem kutattak, hogy a cselekmény miért nem fejeződött be. (!) A büntetőjogi felelősségre vonás számtalan csökkentő tényezőjét a jogi irodalom ismerte és ismertette, de ezek gyakorlati megjelenésére Pest megye gyakorlatában példát nem találtam.

116 A bíróság nem vizsgálta a vádlott szellemi fogyatékosságát, nem kifogásolta fiatal korát a tanuknak. A vizsgálatok során egyedül a tanú jó- vagy rosszhiszeműségét, valamint a vádlotthoz való viszonyát tárták fel. 5.5.2. A halálbüntetés A halál, mint a legsúlyosabb büntetési forma, bármelyik cselekmény fajtánál kiszabható volt, ha a bíróság az összes körülmények figyelembevételével azt indokoltnak látta, hiszen a per elején hivatkozó törvények általában mint maximumot kiszabhatónak tartották. A XVII. században az állatlopások, gyilkosságok, bigámia és súlyosabb (halmazati formában megjelenő) adulterium ügyek ítélete leggyakrabban a halál volt. Ezt néhány kivételtől eltekintve végre is hajtották. A végrehajtás módjára alkalmanként az ítélet is ad tájékoztatást, amikor 224