Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

1. A megyei önkormányzat működése a XVn-XVIII. században Pest megyében fenn maradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint a megye tisztviselői rendszeresen tartottak közgyűléseket és sedriákat.

3 A megkülönböztető elnevezés is mutatja, hogy a XVII. században végbemegy az a folyamat, amely tárgyalási szinten megpróbálja a közigazgatási és bíráskodási ügyeket szétválasztani. Források hiányában a kezdetekre és a folyamat pontos menetére nem áll rendelkezésre adat. Pest megye esetében az 1638-as évtől (innentől áll rendelkezésre jegyzőkönyv) nyomon követhető e két gyűlés típus nevének és tevékenységi körének alakulása. A július 4-ére meghirdetett gyűlés „sedes judiciaria" néven szerepel, és ezt követően, ha törvénykezési napot kívántak tartani, akkor meghívó levelükben ez is szerepelt. 1638 és 1639-ben 8 alkalommal hirdettek meg sedriát, a háborús időszakra tekintettel közösen tartották a környező megyékkel. Az ügyek vizsgálása során kiderül, hogy egyaránt tárgyaltak polgári- és büntetőperes, valamint közigazgatási ügyeket. A gyakorlat azonban azt is mutattja, hogy ha a felhívás törvényszéki ülés megtartására hívott, esetleges elmaradását indokolni kellett. A XVII. század ránk maradt dokumentumai alapján megállapítható, hogy a sedrián az alispán elnökölt, távolléte a sedria elnapolását vonta maga után. Helyette általában congregatiot tartottak.

4 Az 1680 április 12-ére meghirdetett sedriát az alispán távolmaradása miatt kénytelenek voltak elhalasztani.

5 1683 és 1688 között — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint sedriát egyáltalán nem tartottak. A háborús időszakban csak a legszükségesebb közigazgatási teendők miatt hívtak össze közgyűlést. Az első „újonnan" meghirdetett törvényszéki gyűlést 1688. december 17-ére tűzték ki, de az alispán „gyenge egészségére való" tekintettel ez alkalommal is közgyűlést tartottak.

6 Az idézett bejegyzések arra nézve nem tartalmaznak adatot, hogy ilyen alkalmakkor távollétében ki helyettesítette. Pest megye gyakorlata szerint 1643-tól rendszeresen választottak a tisztújító közgyűléseken substitutes vice comes-t (helyettes alispán), feladatának, valamint az alispán helyettességének szabályozására azonban csak a XVIII. század első felében került sor. (Ezzel részletesen a későbbi fejezetekben foglalkozom.) A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy a sedria kivételével, helyettességét mindenhol elismerték. Felmerül a kérdés, hogy a büntető tevékenységben miért nem volt főnökével egyenrangú? A XVII. század bíráskodási gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy az alispán képviselte a vádat, kezdetben személyesen, majd a század közepétől ügyvéd útján (a vád procuratora). Addig amíg saját személyében kellett a vádat előadnia, valószínű, hogy ezt a tevékenységét, váratlan közbejött akadályok miatt sem ruházhatta át. Attól kezdve azonban, amikor már „ügyész" viszi a vádat már nincs akadálya annak, hogy akadályoztatása esetén a bíróság előtti szerepét át adhassa másnak. A helyettes alispán részvétele egyre gyakoribb lesz. A korszak ellentmondásos 200