Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

joggyakorlata azonban az ő feladatai között is érezteti hatását. 1680-ban a „Kis Pál és Sárközi Péter foglyok ügyében" a nyomozást neki kell lefolytatni.

7 E rövid kitérő után szükségesnek tartom visszatérni kiinduló problémánkhoz,, hogy ti. milyen okok miatt halasztottak el sedriakat. 1670-ben június 20-ára kitűzött törvény napot az egyik szolgabíró betegsége miatt halasztották el, és tartottak közgyűlést helyette. Az 1678. december 15-i és az 1679. március 2-i sedriakat viszont ifj. Vattai Pál halála miatt voltak kénytelenek congregatio-ként megtartani.

8 Mivel magyarázható ez? Ennél a kérdésnél a szolgabíró büntető ügyekben való feladatkörét kell körülhatárolni. Erről a következő fejezetben szólunk. Előlegesen csak annyit, hogy mind a nyomozati, mind a bizonyítási szakaszban kulcs szerepe volt egy- egy szolgabírónak. A fenti, kiragadott példákból, azonban az teljesen nyilvánvaló, hogy a kérdéses időszakban a közgyűlésre meghívott nemeseknek nem okozott gondot, hogyha nem az előre meghirdetett ügyekről kellett dönteniök. Az utókor számára nyilvánvalóan furcsának tűnik, az adott kor „kiváltságos" rétegének viszont teljes természetes volt, hogy közvetlen környezete ügyesbajos dolgait jól ismerje. Azokban bármikor döntésképes legyen. Arról nem is szólva, hogy az adott időszak naponta felvetett olyan megoldandó feladatokat amelyeknek közvetlen hatása lehetett bármelyik ott jelenlevőre. Mindezek után nézzük meg milyen módon szerezhettek tudomást az érdekelt felek a gyűlések helyéről és idejéről? Mind a sedriára, mind a közgyűlésre való meghívót a kötűzött határnap előtt 15 nappal az érdekelt felek számára kézbesíteni kellett. Ennek betartása fontos volt, mert büntetű ügyekben perleszállító érvényű is lehetett ha a védelem tudta bizonyítani, hogy nem időben kapták kézhez az értesítést. Egyéb körülmények esetén is lényeges volt, mivel pénzbüntetéssel sújtották azt aki kötelesség mulasztásból nem jelent meg. A távolmaradást legalább utólag igazolni kellett.

9 Természetesen mivel a XVII. században a megye joghatóságát nem éppen ideális körülmények között végezte, számtalan nehézségbe ütközött működése törvényességének betartása, és betartatása. Bár a formális visszaköltözése 1686-után megtörtént, a megye feladatkörét, teljesen, csak a XVIII. század első évtizedére tudta helyreállítani, és azt maradéktalanul ellátni. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint — átfedésekkel — külön tartottak sedriát és közgyűlést még az 1720-as években is, utánna a jegyzőkönyvek már csak a közgyűlésre valamint a részgyűlésre vonatkozóan tartalmaznak bejegyzést. Ebből úgy tűnik, hogy a büntető sedria teljesen függetlenítette magát a közgyűléstől, s bár a per megindításához, nemesek ügyei esetén, a congregatio hozzájárulása is szükséges volt ez nem befolyásolta különállásának tényét. Mind ez a gyakorlatban nem volt ennyire tiszta és egyértelmű, számtalan ellentmondás akadályozta ennek megvalósulását. 201