Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kéringer Mária: Pest megye büntetőbíráskodása a XVII–XVIII. században

KÉRINGER MÁRIA Pest megye büntetőbíráskodása a XVII-XVIII. században Bevezetés A megyében birtokkal rendelkező nemesek, valamint az e területen lévő települések (kivétel a szabad királyi városok) kisebb nagyobb ügyeit a megye közgyűlése (generalis congregatio) intézte a századok során. Ide fordulhattak ha a közigazgatás vagy az igazságszolgáltatás segítségét igényelték ügyük elintézéséhez. Ez utóbbit hivatalosan csak a nemesek vehették igénybe. Az ügyintézés megszokott rendjét azonban félbeszakította a török háborúk időszaka. A háromrészre szakadt ország török által elfoglalt területein, a hódítások átmeneti szüneteltetésekor, helyre állt a „rend", és a megye elmenekült vezetői, ha a távolból is, de törvényességüket fenn kívánták tartani.

1 A koraibeli iratokból kitűnik, hogy a legfontosabb ügyekben továbbra is megtartották az intézkedés jogát. A viszontagságos idők által életrehívott „parasztvármegye", valamint a helyben lévő tisztviselők, felelősségre vonás terhe mellett, a megye határozata nélkül nem intézkedhettek.

2 Pest-Pilis-Solt megye elsőként lett a háború áldozata. Hosszú évekre elnéptelenedtek, vagy teljesen el is pusztultak középkori, virágzásnak indult falvai. Lakói messzire menekültek, de a faluk nevét, és a hitet, hogy egyszer még visszatérhetnek, vitték magukkal. Békésebb időszakokban, főleg a nagyobb helységek köré, némi visszatelepülés volt tapasztalható, de a sűrű hadsereg átvonulások, és az állandó zaklatások nem tették lehetővé a tartós megtelepülést. A megye nemesei is elmenekültek, vitték magukkal a megye levéltárát, és az átmenetileg választott Fülek várában próbáltak berendezkedni, és intézni a megye ügyeit. Megválasztották rendszeresen tisztségviselőiket, adókat hajtottak be, határjárásokat tartottak, ügyvédvallásokat tettek, polgári és büntető ügyekben eljártak és ítéleteket hoztak. A megye működésének folytonosságát az is bizonyítja, hogy végbemennek és nyomonkövethetők azok a szervezeti változások amelyek a megyék „modernizálódása" folyamán bekövetkeztek. A továbbiakban Pest megye közigazgatási és bíráskodási tevékenységének szétvállásával, és a megye büntető törvényszékének (sedriájának) működésével, valamint az ún. „sedis revisoria malefactorum" tevékenységével, ezeken a fórumokon tárgyalt bűnesetekkel szeretnék foglalkozni a teljesség igénye nélkül. 199