Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században

Tápiószelén is a XVII—XVIII. század fordulójától egymás mellett él a nemes és a paraszt község. A szelei nemesség élén hadnagy áll, mégpedig 1732-ben Kanyó Pál, aki az egész kommunitás nevében írja levelét a vármegyéhez egy elfogott gonosztevő ügyében. Erről az iratról ismerjük a szelei „nemes község" pecsétjének egyetlen lenyomatát. A paraszt Tápiószele pecsétjét több fajtában és példányban sikerült összegyűjteni 1754-től kezdve folyamatosan.

271 Ismerjük Alsódabas nemesi közbirtokosságának és Felsődabas jobbágyközségének pecsétlenyomatait is.

272 Általában úgy tűnik, hogy a nemesi községek irattermelése mennyiségre elenyésző lehetett a parasztközségek irattermelése mellett. Ezt támasztja alá, hogy a nemesi közösségek kevesebb családdal rendelkeztek, mint a paraszti közösségek. Tápiószelén 1744-ben 77 taxás család élt, amelynek csak egy része volt jobbágytelken gazdálkodó nemes. A megye hatósága 1760—61-ben először emelte ki összeírásaiban a nemeseket a taxalistáknak ugyancsak vegyes osztályából, ekkor Tápiószelén 18 nemes családfőt és családját írták össze.

273 Voltak tiszta nemes községek is, paraszti „testvér" községek nélkül. Ilyen község Pest megyében Áporka, ezt hirdeti pecsétjének a körirata is és pecsétmezejében lovát jobbra ugrató, kardját magasra emelő, szembe néző, barokkkori nemesi lovasa is. Majosházáé hasonló.

274 Sajnos, a felsorolt nemesi községek által kezdeményezett, kiadmányozott iratokból csak néhány szálat ismerünk, ezért szervezeteik elemzőbb vizsgálatára jelenleg nem vállalkozhatunk. IV. 2. A nemesi és jobbágy község összeütközései Bármennyire is meglepőnek látszik, a községbíró, illetve a parasztvármegye joghatósága esetenként kiterjedhetett nemesek fölé is. PPS vm. közgyűlése a nádor levelének értelmében elrendelte 1664. jan. 16-án, hogy a török által elűzött nemesek közül azokat, akik rablással szerzik meg élelmüket, el kell fogni és a királyi hadseregbe kell besorozni vagy más módon kell őket szolgálatra kötelezni. A vármegye 1664. dec. 11-én kelt pátens-levelében már egyenesen a népet szólította fel a rablók és csavargók üldözésére és elfogására nem téve különbséget nemes és nemtelen rabló között.

275 Másik módja a nemes alárendelődésének a jobbágytelkek közé ékelődött, azok közé kevert telke miatt volt lehetséges. Miksa 1567. (II.) decretumának 6. cikkelye ugyanis elrendelte, hogy a telkek mennyiségére és milyenségére (egész, háromnegyed, fél stb.) nézve a falusi bírákat kell mindig megkérdezni, akik vallomásukat esküvel erősítsék meg. A falubírák sok esetben, főleg, ha a török elől menekült nemes szórvány telkéről volt szó, „megfeledkezhettek" a telek nemesi voltát felfedni, amennyiben a község érdeke azt úgy kívánta. PPS vm. hatósága előtt néhai Pédery Mátyás és felesége, néhai Tassy Szófia unokái tiltakoztak a XVII. század végén, amiért a megyei összeírok a jobbágytelkek sorában vették fel az ő nemesi telkeiket — többek között — Hévízgyörkön és Kartalon egyet-egyet. A tiltakozás szerint a telkek Tassy János gyermekeinek, Mihálynak és Szófiának 1637-ben végrehajtott birtokosztályából származnak.

276 A XVIII. század második felében már semmilyen telki állománnyal nem ren182