Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században

protestáns papjaikhoz, tanítóikhoz és amennyiben a község-közösség óhaját, akaratát, számítását semmibe vette a földesúr, az egyház és a megye hatalma, a falu Önkormányzata szenvedett sérelmet ezáltal. A falvak a pap, kántor (tanító) tartása érdekében jelentó's terheket vettek magukra a XVIII. században is.

44 A Pest megyébe visszatelepülő falvak erejük megfeszítésével helyrehozták középkori eredetű templomaikat, bővítették azokat, illetve újat emeltek a szükség szerint. A katolikus valkóiak valamikor 1711 után közvetlenül megnagyobbították Szent Mihály templomukat, a piliscsabaiak 1732-ben „az Isten dicsőségére Szíves indulattal" katolikus templomot kezdtek építeni.

45 A paplak, az iskolamester lakása és az iskola felépítése, karbantartása szintén a község terhei^ közé tartozott. Mogyoródon 1777-ben építettek iskolát 38,50 forintért Hock Ádám bíróságában. Kistarcsán 1775-ben faragómolnárok székeket csináltak az iskolába. Szadán 1782. aug. 24-én itták meg az áldomást a kőművesekkel „hogy az Iskola házat el végezték", de szept. 11 — 12-én még az iskola földjét megtöltötték fehér homokkal és a padlást megtapasztották. Ugyanide 1782. aug. 16-án hozta meg Vácról a nótárius az iskola üveg-ablakait. Mogyoródon 1777. dec. 7-én fizettek a kéményseprőnek, aki a plébánia kürtőjét tisztította.

46 A harangozó, a sírásó és esetleg temetőőr megfogadása és eltartása családjával együtt mind-mind a falu gondja volt. De a falu költségvetését terhelte a „Szent Mihály lovának", a harangoknak, a miseruháknak, a kelyheknek, szentségtartóknak, füstölőknek, gyertyáknak, templomi edényeknek, zászlóknak stb. a beszerzése is és utolsósorban a sírásáshoz szükséges ásó, valamint a temető ajtajára való lakat költsége. Szokás volt a község szegény sorú halottait a falu számlájára készített koporsóban eltemetni, ha nem volt nagyon rosszéletű ember. A háborús világban különösen a templomi felszerelésben szenvedtek kárt a falvak, ha idejében nem lehetett elásni, elrejteni az értékeket. A labanc katonaság 1710. okt. 15-én kifosztotta Püspökhatvan templomát.

47 A zsámbokiak panaszolták a vármegyének 1711 után :„... midőn Rabbatin Antal ment az helyünkön, hatszáz forintokban álló három harangiainkot viték el. Az Templomunkban száz forint ára kárt tettének."

48 Maga a „nagyságos fejdelem", II. Rákóczi Ferenc személyesen hordatta ki a hévízi templomból az ott elrejtett községi gabonát 1710. jan. 23—febr. 2-a között. A templomban és felszerelésben ekkor kár nem esett.

49 II. 2. A község alkalmazottai II. 2a. A deák és a jegyző A XV—XVI. században a községek bírói testületének írásbeli teendőit lehetőség szerint a papok, tanítók és jobbágyi rendű deákok végezték. Ez utóbbi réteg tagjai fiatal korukban a környék városaiban vagy monostoraiban, esetleg már helyben sajátították el a betűvetés tudományát olyan fokon, ami alkalmassá tette őket a községbíró írásbeli teendőinek elvégzésére. A budai szandzsák 1546, 1559, 1562. évi összeírásaiban falvanként legalább egy deákot vagy Deák nevű családfőt találunk, ez alól a falvaknak csak kisebbik hányada kivétel, ezek sorát az erőtlen vagy pusztuló félben lévő falvak alkotják.

50 Az 1580. és 1590. évi szandzsákösszeírások ezeket az írástudókat már mesterségük 145