Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században

szerint különböztetik meg szinte minden esetben, nem csak a családnevekből következtethetünk rájuk.

51 Úgy látszik, a XVII. század az igazi virágkora ennek a jobbágy-deáki rétegnek. Egész, féltelkes, negyedtelkes és zsellér állapotú deákokat mutathatunk ki a falvakban, ekkor már egyben-egyben kettőt-hármat is. Veresegyházon 1653-ban egész telkes Deák János, féltelkes Tottdeák János. Valószínűleg az utóbbi végzi az írásbeli teendőket a kettő közül. Ugyanebben a faluban 1671-ben szerepel „János Deák" egy olyan összeírásban, amelyben magyarán írták a családfők neveit, elől a vezeték és azután a keresztnév. János deák vagyona 8 ökör, 6 tehén, 3 ló, 3 fiú és 3 szőlő. Ebben a sorrendben! Ugyanitt 1699-ben Balázs András bíróságában szerepel András Deák, Mihály Deák és János Deák Márton, a középső még 1744ben is él, zsellér rendű akkor.

52 Előfordul, hogy a község deákja nemcsak tollal szolgál bírójának, hanem tettlegességgel is, 1658-ban Albert Deák Jancsi gödöllői lakos többed magával véresre verte a szadai disznópásztort, mert az szerintük a gödöllői határba tévedt. A szadaiak ezt tagadták. Albert Deák Jancsi becézett nevéből arra következtethetünk, hogy zsellér. Ebben a korban legalábbis PPS megyében általánosan elterjedt a zsellérek ilyen fajta becézése, még az országos és megyei összeírásokban is.

53 A vármegye is minden fenntartás nélkül vette igénybe ezeket a jobbágydeákokat, különösen határjárások alkalmával. PPS vm. három esküdt ülnöke 1656. júl. 4-én Ácsa és Guta közötti határra nézve tanúkat hallgatott ki. Ekkor Borbély Balázs 70 éves, a váci püspöknek váci jobbágya vallotta, hogy 1630-ban a most látott négyágú fa tövében íratták vele a tanúvallomásokat a vármegye akkori emberei.

54 Csitári István Foton lakozó vármegyei jurassor 1661. febr. 21-én alispáni utasításra ment ki határjárni Gödöllő és Szada között, magával vitte a szintén Foton lakos „Egyed Deákot" az írásbeli teendők elvégzésére. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a vármegye tisztviselői írástudatlanok voltak. Mellettük a a jobbágy-deákok ilyen alkalmakkor szinte titkári feladatokat láttak el.

55 A Rákóczi-szabadságharc idején ezek a jobbágy-deákok nem lebecsülendő erjesztő és irányító szerepet tölthettek be a nép körében. Barát István szentmártonkátai bíró 1703. szept. 15-én jelentette sietve és riadtan Sőtér Ferenc alispánnak, hogy a faluba beszállt „Szikszai János deák" és Borbély Balázs tizenegy zászlóalja kuruca.

56 A hévízgyörki „Marti István Deák" strázsamesterségig vitte, hősi halált halt „a falu fejében" Vereskőnél 1705. ápr. 11-én.

57 Az emlékezete, a híre a jobbágy-deákoknak elélt a XVIII. század közepéig. Veresegyház és Szada határjárásakor 1743. dec. 12-én egy zsidói jobbágy vallotta, hogy mindazokat, amiket elmondott, „néhai meg holt János Deák Páltul, aki Veresegyházon lakozó régi írás tudó öreg ember vala ..." hallotta.

58 Nincsenek adataink arra nézve, hogy ez a jobbágy-deáki réteg milyen ellenszolgáltatásért végezte az írásbeli munkát. A községi nótárius Pest megyében — eddigi ismereteink szerint — a török kiűzése után, de még inkább a szatmári béke, 1711 után jelenik meg. Aszód nótáriusa Szuloviny Márton 1715-ben, Bénye nótáriusa 1726-ban Divini István, Mácsáé 1733-ban Holló András (helyi népes család tagja!), Mogyoród után Veresegyházon notáriuskodott Damásdi István az 1720—1730-as években stb. Ők az első községi nótáriusok, akik feltűnnek a forrásokban.

59 146 l