Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1562-re a gabonatermelés családonkénti átlaga 155 kilére emelkedett, de mellette a bortermelés 69 pintre csökkent le. Majd a következő két évti­zed alatt a bortermelés némileg, családonként átlag 91 pintre feljavult, a ga­bonatermelés átlaga azonban ismét 73 kilére esett vissza. 1590-re pedig a bor­termelés átlaga 77 pint és a gabonatermelésé 77 (!) kile lett. Viszonylag nyu­galmas körülményekre enged következtetni az, hogy a malomkerekek szá­ma (nyilván a szomszédos falvaknak is dolgoztak) mindvégig megmaradt. Apróállatállományuk a kimutatások szerint csak 1580 körül kezdett elegendő lenni saját fogyasztásukra. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1090 akcse, Hüszejn bin Haszán tímár-birtokos. 1559-ben 1420 akcse, Hamza bin Abdullah a budai beglerbég egyik csausa, tímár-birtokos. 1562-ben 2395 akcse, Musztafa tímár-birtokos. 1580-ban 3245 akcse, Musztafa tímár-birtokos. 1590-ben 4000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 508. SZENCSE puszta, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban: „Szenese puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 1054 akcse: búzatized 60kile, kevert tized 40 kile, musttized 100 pint, szénatized 54 akcse." Haszonélvezője Hajdar bin Hizir a pesti vár egyik martalóc parancsnoka, tímár-birtokos. 1559-ben: „Szenese puszta, a Csikó Gáspár-réttel együtt, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 360 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 5 kile, musttized 25 pint és szénatized 16 szekér. A nevezett puszta a meghódítás óta a mai napig üres és elhagyott, ezért birtokba adása jogos; Derjá bég fia Kászim bég 2000 akcse tapu-illetéke a budai kincstár részére átvetetett és megművelésének, valamint a földesúrnak járó tizedek megfizetésének fel­tételével az új szultáni defterben 1559. márc. 17-én a nevére íratott." Alája jegyezték még: „Az óbudai papok rétje, a nevezett puszta közelében. A nevezett rét Szempcse és Szentendri határaival szomszédos. Mivel a tu­lajdonosai meghaltak, az a meghódítás óta elhagyott, így a kincstár részéről birtokba adása hasznosabb; Derjá bég fia Kászim bég 300 akcse tapu-ille­téke beszedetett és a budai kincstárnak átadatott s a tized megadásának feltételével az új szultáni defterben 1559. márc. 17-én a nevére íratott". A földesúri jövedelmek teljes összege Szenese pusztáról a tímár-defter szerint 760 akcse, haszonélvezője Dervis szegedi szandzsákbég, hász­birtokos. 1562-ben: „Szempcse puszta, a visegrádi náhijéhez tartozik, Szentendri falu közelében, ráják nélkül. A nevezett puszta, és Pomáz nevű falu határá­ban fekszik a Csikó Gáspár nevű gyaurról elnevezett rét, mely a vilajet újonnan történt összeírásakor 34 [névszerint felsorolt] budai gönüllü kato­nának a kincstár részéről eladatott azzal a feltétellel, hogy a tizedet a föl­desúrnak megfizetik. A jövedelem szénatizedből 30 szekér azaz 1500 [!] akcse." Haszonélvezője a szultán; az összeírásban azonban csak a Csikó 555

Next

/
Oldalképek
Tartalom