Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Gáspár-rét jövedelmét tüntették fel, Szempcse pusztáét nem; ezt a tímárdefterből tudhatjuk meg. Az 1562. évi tímár-defter szerint: „Szempcse puszta. A gönüllü-katonák rétjének tizedéből, külbirtokosok gabona- és bortizedéből 3500 akcse." Szultáni hász-birtok. 1580-ban: Szempcse puszta, ráják nélkül, Szentendri falu közelében. A jólvédett Buda gönüllü-katonáinak és más személyeknek a rétje. Akiknek erről [a birtoklásról] bizonylatuk van, azok a földesúrnak tizedváltság fejében szekerenként 5 akcsét fizetnek, akiknek pedig bizonylatuk nincs, azok rétje a földesúré, a tímár-birtokosnak jegyeztetett fel. A jövedelem 500 akcse." Haszonélvezője Perváne csaus, tímár-birtokos. 1590-ben: „Szempcse puszta, Szentendri falu közelében. A jól védett Buda gönüllü-katonáinak és néhány más személynek rétje. Akinek erről kezében bizonylat van, azok a földesúrnak tizedváltság fejében szekerenként 5 akcsét fizetnek, de akiknek bizonylatuk nincs, azoké a földesúré. Minthogy a régi szultáni defterben azok jövedelmeként jegyeztetett fel, most az új defterben is ugyanúgy íratott be. A jövedelem 500 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 509. SZENTALBERD puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba, mint Karácsonszállás falu szántóját. Jövedelmét ekkor külön nem tüntették fel. 1562-ben: „Szentalberd puszta, ráják nélkül, Karácsonszállás falu közelében. A jövedelem 540 akcse: búzatized 30 kile, kevert tized 20 kile és szónatized 60 akcse." Haszonélvezője Musztafa tímár-birtokos. 1580-ban: „Szentalberd puszta, ráják nélkül, Karácsonszállás falu közelében. Szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 1000 akcse." Szultáni hász-birtok. 1590-ben: „Szentalberd puszta, Karácsonszállás falu közelében. Szántják-vetik, rétjét kaszálják és a tizedet a földesúrnak fizetik. A jövedelem 1000 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 510. SZENTANDRÁS puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1580-ban írták össze először: „Szentandrás puszta, ráják nélkül, Györgye falu közelében. A jövedelem 250 akcse." Haszonélvezője Szinán, a gönüllük agája, ziámet-birtokos. 1590-ben: „Szentandrás puszta, Györgye falu közelében. A jövedelem 250 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. Szentandrás puszta, más néven Kövesfok (1. fentebb) 556