Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

t 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben len[mag]tized — — 500 akcse 750 akcse a kincstári Királ-rét jövedelme 250 akcse 15 000 akcse 13 200 akcse 13 200 akcse Királtelek sziget, a nevezett falu közelében — — 50 akcse 13 200 akcse tűzifa- és szénaadó — — 1000 akcse 750 akcse szalma ára — 800 akcse 250 akcse 250 akcse méhkasok száma 5 darab 100 darab 100 darab 100 darab sertések száma 5 darab 303 darab 125 darab 125 darab báránytized — — 20 darab 20 darab hagyatéki jövedelem — — 120 akcse 120 akcse haltized — — 50 akcse 150 akcse meny assz ony adó — együt60 akcse 160 akcse hordóadó — tesen : 30 akcse 130 akcse bírságpénz 16 akcse 520 akcse 400 akcse 400 akcse Az első összeírás szerint a lakosok nagyon szűkös körülmények között élhettek: egy családfő átlag 30 kile gabonát és 8 szekér szénát takarított be. E látszatszegénységnek ellentmond az, hogy 16 gazdát, a családfők 53%-át mind dzsizje-adó, mind kapuadó fizetésére kötelezték. Az összeíró tehát részrehajló lehetett, ugyanúgy, mint Becse és Csepel falvakban (1. fentebb), illetőleg, mint az alábbiak folyamán kiderül, az egész szigeten. Az 1562. évi összeíró már a valóságot inkább megközelítő képet nyújtott adataival Gyala falu gazdasági helyzetéről: a családonkénti átlagtermelés gabonából 156 kile és borból 374 pint volt, s emellett az úgynevezett Királrét (melynek nevét részletesebb térképeink ma is őrzik) rendkívül gazdag takarmányhozamával nagyarányú állattenyésztést tett lehetővé. 1580-ban a gabonatermést a szalárijjével együtt közölték, amit a külbirtokosoktól szedtek, így a családonkénti átlagtermelés nem állapítható meg, csupán következtetni lehet arra, hogy az 1562. évi szinten mozoghatott (ugyanis Gyala falu 35 családfőjét véve számításba, az átlagtermelés 139 kilét tesz ki). Kúcsi pusztán 1580-ban és 1590-ben is volt a gyalaiaknak szőlőjük, de ottani bortermelésükre pontos adatunk nincs, mert Kúcsi pusztáról ekkor röviden csak annyit jegyeztek fel, hogy Kéve, Adón, Simonfalva, Gyala (1562-ben is ezeknek a falvaknak a lakosai művelték, de akkor mindenegyes falu bortermelését külön-külön feltüntették, 1580-ban pedig még további négy falu osztozott rajta:) Becse, Diód, Lóré és Makád falu lakosai művelték, akik közösen 6500 akcse földesúri járandóságot fizettek, szemben az 1562. évi 8620 akcséval, ami akkor 3448 pint musttized pénzbeli értéke volt; az 1580. évi 6500 akcse pedig csak 1300 pint musttized árának felelhetett meg. A bortermelés tehát Kúcsi pusztán egyrészt mennyiségileg is lényegesen csökkent, másrészt e kisebb szőlőterületen már nem négy, hanem nyolc falu lakosai osztozkodtak. Változatlanul elég magasnak mutatkozik Királ-rét jövedelme, megjegyezzük azonban, hogy 1590-ben jövedelmét tévedésből kétszer írták be. 1590-ben új adatfelvétel valójában nem készült; az összeíró kisebb igazításokkal átvette elődje adatait. 18* 275