Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

t A földesúri jövedelmek teljes Összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1 836 akcse, szultáni hász-birtok. 1559-ben 11 674 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 24 872 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 24 194 akcse, szultáni hász-birtok. 1590-ben 24 194 akcse, szultáni hász-birtok. 213. GYARMAT falu, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: 5 családfőt és 1 nőtlen fiút írtak össze, közülük 3 családfőt köteleztek dzsizje-adó fizetésre. Az alábbi lényeges bejegyzést a lap szélére vezették: „rájái Tök nevű faluban laknak. A saját falujuk a mohácsi csata óta üresen maradt". (A jövedelmet nem tüntették fel.) 1562-ben: ,,Gyarmat falu [!], ráják nélkül. A jövedelem: búzatized 80 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 70 akcse." 1580-ban: „Gyarmat puszta, ráják nélkül. Mahmud bég mírliva használatában. A jövedelem 600 akcse." 1590-ben: az összeírás két különböző lapján is szerepel (folio 14 és 19), az első alkalommal az 1580. évi összeírás idézett szövegével, a második alkalommal a puszta közelebbi meghatározásával: „Gyarmat puszta, Zsámbok falu közelében, Mahmud bég kezén, aki rétjét kaszálja és a tizedet a földesúrnak fizeti. A jövedelem 600 akcse." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1559-ben 1100 akcse, Mehmed bin Musztafa tímár-birtokos. 1562-ben 1090 akcse, Díváne Szülejmán tímár-birtokos. 1580-ban 600 akcse, Mehmed bin Mahmud ziámet-birtokos. 1590-ben 600 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 214. GYARMAT falu, a váci náhijéhez tartozik 1559-ben vették először nyilvántartásba: 87 főt írtak össze, mégpedig 58 családfőt, 22 nőtlen fiút és 3 nőtlen testvért, valamint 4 egyéb nőtlent. Dzsizje-adó fizetésre 30 családfőt köteleztek. Szolgáltatásaik részletes kimutatása a ránk maradt defter-fogalmazványban nem maradt meg, csupán egy malomra vonatkozó feljegyzés: „Balázsi János kétkerekű malma, a nevezett falu közelében. Mivel a nevezett fellázadt és az ellenség földjére menekült, [a malom] hosszú idő óta üresen ós elhagyottan maradt, ezért a kincstár számára hasznosabbnak látszott eladatása. A jólvédett Budán lakó Mehmed bégnek, a Duna kapudánjának így most 1500 akcséért eladatott s mivel az összeg a budai kincstárba hiánytalanul be is folyt, az új szultáni defterben [a malom] 1559. május 12-én a nevére íratott." A tímár-defter szerint jövedelme 12 084 akcse, a szultán hász-birtoka volt. A későbbi évek során Gyarmat falut, illetőleg várost (!) a nógrádi 276