Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

sorsa: Kenderessy István, hogy magát a török rabságból kiválthassa, az egri káptalan előtt Eseő pusztát más birtokokban levő részeivel együtt rokonának, Kenderessy Boldizsárnak 1200 forintért elzálogosítja (Bártfai Szabó, i. m. 414). 1579-ben jelenti az egri káptalan II. Rudolfnak, hogy amikor az 1578. évi adománylevele alapján a magtalanul elhunyt Kenderessy Boldizsár birtokaiba Erdődi Pálffy Miklós tárnokmestert be akarta iktatni, Kenderessy özvegye és leánya ellentmondott, így a beiktatás nem történhetett meg (i. m. 416 — 17). 1580-ban: „Eső puszta, Vacs falu közelében, Ibrahim bin Szinán bég használatában, a jövedelme 30 szekér széna, azaz 400 akcse." Haszonélvezője Júszuf ziámet-birtokos, a budai vilajet mír-i alemje. 1590-ben: „Eső puszta, ráják nélkül, Vacs falu közelében. A jövedelem 30 szekér széna, vagyis 400 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 169. ÉTY puszta, a budai náhijéhez tartozik Az 1559. évi defterben írták össze először: „Éty puszta, ráják nélkül. Mivel a nevezett puszta üres és elhagyott, birtokba adása jogos. A jól védett Buda építészének, Györgyének ezért tapu-illeték mellett odaadatott s a földesúrnak járó tizedek megfizetésének feltételével az új defterben ráíratott. A jövedelem 260 akcse: búzatized 4 kile, kevert tized 2 kile és szénatized 300 akcse." Haszonélvezője Jovan Zabrago tímár-birtokos. 1562-ben nem írták össze. 1580-ban: „Éty puszta, Szentmihál faluval szemben, Ercsi falu közelében, Györgye építész birtokában, aki rétjét kaszálja és a tizedet a földesúrnak fizeti. A jövedelem 250 akcse." Éty pusztát később, ugyanebben a defterben ismét beírták, feltehetőleg, mert azt a nevezett építész helyett más kapta meg. Az erre vonatkozó bejegyzés: „Éty puszta, Szentmihál faluval szemben, Ercsi falu közelében, Hüszrev ziámet-birtokos használatában, aki rétjét kaszálja és a budai kincstárnak tizedváltság fejében évenként átalányösszegben 300 akcsét fizet." 1590-ben: „Éty puszta, Szentmihál faluval szemben, Ercsi falu közelében, most Rizván használatában, aki rétjét kaszálja és a budai kincstárnak tizedváltság fejében évenként átalányösszegben 300 akcsét fizet." 170. ETYEK puszta, a budai náhijéhez tartozik 1580-ban írták először össze: „Etyek puszta, ráják nélkül. Jövedelme 1700 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 1590-ben: „Etyek puszta, jövedelme 1700 akcse." Haszonélvezőjére nincs adatunk. 234