Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

akcséjából Ali bin Kászim, a váci vár fotűzére 2600 akcsét és 2 janicsárja 1700-1700 akcsét kapott. 1590-ben 2200 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 93. BOKLÁRI falu, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban Boklári faluban 5 családfőt és 1 nőtlen fiút írtak össze, közülük 3 családfőt dzsizje-adó fizetésre s e 3 közül 2-t kapuadó fizetésre köteleztek. Egyéb szolgáltatási kötelezettségük a következő volt: búzatized 100 kile, kevert tized 44 kile, musttized 750 pint, méhkasadó 10 akcse, sertésadó 20 akcse és bírságpénz 50 akcse. Gabonából tehát egy család átlagtermelése 280 kile, borból pedig 1500 pint. A termés nagyobbik részét azonban az a két gazda takarította be, akiket mind dzsizje-adó, mind kapuadó fizetésére köteleztek. 1559-re Boklári falu lakatlan lett, jövedelme: búzatized 10 kile, kevert tized 20 kile, szénatized 10 szekér. Ezenkívül még egy majorság is szolgáltatott némi jövedelmet, erről az alábbit jegyezték fel: ,,Török Imre és Cserén László majorsága a nevezett faluban. Mivel a nevezett gyaurok meghaltak, majorságuk üresen maradt, s azt a gesztesi vár egyik csapatparancsnoka, Perváne Júszuf nevű személy, az ingatlanátírási (tapu-) illetékét leróva, a tized megadásának feltételével az új szultáni defterben az a nevére íratott. Búzatized 4 kile, kevert tized 2 kile és szénatized 2 szekér." 1562-ben: ,,Boklári falu, lakatlan. A jövedelem: búzatized 50 kile, kevert tized 50 kile és szénatized 90 akcse." 1580-ban: „Boklári puszta, Ácsa falu közelében, ráják nélkül. A jövedelem 400 akcse." 1590-ben: „Boklári puszta, jövedelme 400 akcse." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2890 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben 450 akcse, Jovan Zabrago tímár-birtokos. 1562-ben 990 akcse, Musztafa csaus tímár-birtokos. 1580-ban 400 akcse, Berber Karagöz tímár-birtokos. 1590-ben 400 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. BOKOR falu, 1. Alsóbokor és Felsőbokor 94. BORÁN puszta, a budai náhijéhez tartozik Az 1559. évi összeírásban szerepel először: „Borán puszta, Halil bég 1554. ápr. 25-én kelt bizonylata szerint Mehmed bin Szinán bég defter-emin birtoklásában van, jövedelme búzatized 10 kile, kevert tized 2^ kile és szénatized 10 (?) akcse. 1562-ben: „Borán puszta, ráják nélkül, a jövedelem 250 akcse." 1580-ban: „Borán puszta, ráják nélkül, Ali bin Szinán bég birtoklásában, jövedelme 250 akcse." 143