Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1590-ben: „Borán puszta, a jövedelem a tizedekből és az adókból 250 akcse, mégpedig búzatized 10 kile, kevert tized 5 kile, legelőadó 50 akcse." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1559-ben 136 akcse, Mehmed bin Szinán tímár-birtokos, a budai vilajet defter-eminje. 1562-ben 250 akcse, Mehmed bin Szinán bég tímár-birtokos. 1580-ban 250 akcse, Ali bin Szinán bég tímár-birtokos. 1590-ben 250 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 95. BORBÁSSZÁLLÁS puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Az első vonatkozó adat az 1546. évi tímár-defterben található, mely szerint jövedelme 591 akcse volt (a tahrir-defterben ugyanis nem szerepel). 1559-ben: „Borbásszállás puszta, a kecskemétiek művelik, akiknek két ,szállás'-uk van, a jövedelem búzatizedből 10 kile, kevert tizedből 10 kile és szénatizedből 700 akcse." 1562-ben: „Borbásszállás puszta, Kecskemét város közelében, lakatlan, a jövedelem 2000 akcse." 1580-ban: „Borbásszállás puszta, ráják nélkül, jövedelme 2500 akcse." 1590-ben: „Borbásszállás puszta, ráják nélkül, jövedelme 2500 akcse." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 591 akcse, Haszán tímár-birtokos. 1559-ben 880 akcse, Haszán Ahmed tímár-birtokos. 1562-ben 2000 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 2500 akcse, a tímár-defter szerint 5000 akcse, Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos. 1590-ben 2500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 96. BOROS JENŐ puszta, a budai náhijéhez tartozik Borosjenő puszta 1546-ban lakatlan volt. Jövedelme: búzatized 5 kile, kevert tized 6 kile, musttized 50 pint és szénatized 20 akcse. 1559-ben: „Borosjenő puszta, ráják nélkül, a jövedelem búzatizedből 15 kile, kevert tizedből 7 kile, musttizedből 76*4 pint, szénatizedből 25 szekér. A nevezett puszta a tapu-illeték megfizetésével Bali nevű szpáhinak adatott 1554. júli 18-án, ami most a lepecsételt bizonylata alapján bejegyeztetett." 1562-ben: „Borosjenő puszta, Tetem falu közelében, ráják nélkül. Földjót és szőlőjét művelik és rétjét kaszálják. A jövedelem: búzatized 40 kile, kevert tized 20 kile, musttized 200 pint, kender- és káposztatized 52 akcse és szénatized 50 akcse." 1580-ban: „Borosjenő puszta, ráják nélkül, jövedelme 1600 akcse. Abdi csaus rétje " (egyéb bejegyzés nélkül). 144