Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Az 1546-ban összeírtak közül az 1559. évi defter szerint 1 családfő meghalt, 1 pedig megszökött. Itt maradt továbbra is 4 családfő és 1 időközben összeírási sorba került nős fiú; beköltözött hozzájuk 2 családfő és 1 nőtlen fiú. Az ekkor összeírtak száma azonban a következő három év alatt a felére csökkent, sőt a további két évtized alatt nem hogy gyarapodott volna, hanem a családfők még eggyel kevesebben lettek. Majd 1590-ben is csak fele annyi család élt ott, mint 1546-ban; az összeírtak száma azonban ugyanannyi lett, mint 44 évvel korábban volt. Foglalkozásra utaló adatok: 1559-ben 2 juhos gazda, 1562-ben 1 juhos gazda, 1590-ben 1 szolga. Gazdaságtörténeti adatok 1546-ban 1590-ben búzatized 22 kile búzatized 110 kile kevert tized 10 kile kevert tized 90 kile méhkasok száma 5 darab méhkasok száma 112 darab sertések száma 5 darab sertések száma 100 darab szénatized 20 akcse báránytized 16 darab bírságpénz 2 akcse tűzifa- és szónaadó menyasszonyadó, hordóadó és 150 akcse bírságpénz 55 akcse Az 1546. évi összeíró elég elnézően vette számba a lakosok szolgáltatási kötelezettségeit, mert egy-egy családot átlag csak 69 akcse fizetésével terhelt meg; elnéző magatartására utal a 2 akcse bírságpénz, melyet mondhatni csak a látszat kedvéért írhatott be. Az 1559. évi összeíró már 204 akcse fizetésére kötelezett egy-egy családot, s ezenkívül még 63-63 akcséval tartoztak Aranyegyháza puszta használatáért (1. fentebb). Majd három évvel később egy-egy családot ismét csak 67 akcséval terheltek meg, 1580-ban viszont Aranyegyháza puszta használatával együtt 1500 akcséval. Az 1562. évi és az 1580. évi összeíró a szolgáltatási kötelezettségeket részletesen nem vette nyilvántartásba, csak sommásan adta meg. Az 1590. évi tizedkivetés, a családonként jutó 667 kile gabonatermés azonban olyan túlzónak tűnik, hogy annak elemzésével érdemileg foglalkozni nem lehet. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 412 akcse Bárán Alberd tímár-birtokos. 1559-ben 1430 akcse, Nalbend Musztafa tímár-birtokos. 1562-ben 200 (!) akcse, Nálbend Musztafa tímár-birtokos. 1580-ban a tímár-defter szerint Aranyegyháza pusztával együtt 3000 akcse, Mehmed bin Júszuf tímár-birtokos. 1590-ben 3000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. Megemlítjük, hogy Bárán Alberd tímár-birtokos szpáhi 1546-ban Ráckeviben lakott (1. A budai szandzsák 1559. évi összeírása, 264.). 127