Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

78. BIA falu, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban 4 családfő, 1 nőtlen testvér és 2 egyéb nőtlen élt Bián, közülük 3 családfőt köteleztek dzsizje-adó és kapuadó fizetésére, egyéb szolgáltatási kötelezettségeik az alábbiak voltak: búzatized 100 kile kevert tized 64 kile musttized 650 pint méhkastized 21 akcse a biai tó halászati jövedelme, a kincstáré 300 akcse bírságpénz 20 akcse Az összeíró szerint tehát egy-egy család átlag 410 kile gabonát és 1625 pint bort termelt és 2—3 kas méhet tartott, amiért a családfőket átlag 723 akcse fizetésére kötelezte, nem is számítva a tó halászati jogáért járó külön 300 akcsét. Valószínű ennek a tizedkivetésnek az eredménye lett az, hogy 1559-re az életben maradottak is elköltöztek Biáról. Az 1559. évi összeíró ezért csak az alábbi adatokat tudta beírni a defterbe: az 1546ban összeírtak közül meghalt 2 családfő, 1 nőtlen testvér és 1 egyéb nőtlen. 1 családfő Tabajra, 1 családfő és az időközben megnősült „egyéb" nőtlen Etyekre költözött — majd megjegyezte: „A nevezett falu rájái az előző összeírás után szétszéledtek, más falukba költöztek s mivel ott több mint tíz éve laknak, azokon a helyeken íratnak össze. A falut pedig, minthogy üresen maradt, a kincstárnak joga van birtokba (tapu-ba) adni, így az a budai vilajet beglerbégjenek, Rüsztem pasának 1559. szeptember 18-án 500 akcse tapu-illeték lefizetése mellett odaadatott. Tized jövedelme 10 szekér széna." 1562-ben már röviden csak ennyit írt róla az összeíró: „Bia falu (!) ráják nélkül. Művelik és sok rétjét a beglerbég kaszáitatja, s halászóhely lévén, ott halásznak. Jövedelme 265 akcse". Rüsztem pasa 1559 júniusától 1563 novemberéig volt budai beglerbég, tehát még mindig ő műveltette és fizette a tizedet! Feltehetőleg ezért állapították meg ilyen alacsonyan a jövedelmet, noha mint írták sok rétje volt. 1580-ban már mint pusztát írták össze: „Bia puszta, Sóskút falu közelében, ráják nélkül, Halil aga birtokában (ti. ő használta, s fizette a tizedet), jövedelme 1000 akcse". 1590-ben már ennyit sem közöltek Biáról, csupán bevezették a defterbe: Bia puszta, jövedelme 1000 akcse. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2891 akcse, Bálibin Murád tímár-birtokos. A biai tó 300 akcse jövedelmét a kincstár magának tartotta meg, beszedéséről a kincstár külön gondoskodott. 1959-ben 100 akcse, Iszkender Kerepis (?) tímár-birtokos. 1562-ben 265 akcse, Musztafa csaus, tímár-birtokos. 1580-ban a halászóhely haltizedével együtt 1000 akcse, Ferhád volt kapudán, ziámet-birtokos. 1590-ben 1000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 128