Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 7. Oktatásügy és kulturális élet
Soma 15 nemcsak elméleti, nevelésügyi tevékenységével tűnt ki, hanem azzal is, hogy a diákjait megismertette a szocializmus alapjaival és korszerű szervezeti formáival. Tanártársával, Szilágyi Adolffal együtt már április elején szervezetbe tömöríti a gimnázium felsőbb osztályos diákjait a szocializmus elméleti kérdéseinek elsajátítására és csatlakoztatja a felső négy osztály 70 tanulóját a „Magyarországi Szocialista Középiskolai Diákok Országos Szövetségéhez". Braun Soma a szocialista diákok számára szemináriumot tart a Kommunista Kiáltványról! Nevelésügyi, kultúrpolitikai publicisztikai munkásságában azonban a felnőttoktatásra is kiterjed a figyelme. A Népakaratban írt egyik cikkében - amely az új közoktatásról szól - azt is hangsúlyozza, hogy Cegléden nagy a jelentősége a felnőttoktatásnak is. 16 A diákifjúság mellett a megyében a munkásifjúság továbbképzésére is nagy gondot fordítottak. Gödöllőn pl. a munkástanács megszervezte az ifjúmunkások továbbképzését; az oktatás idejét maximálisan napi 6 órában állapították meg. 17 A váci ifjúmunkások iskolájában az előadások már április 10-én megkezdődtek. 13 A Tanácsköztársaság iskolapolitikájának megfelelően a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel és a parasztfiatalok szakmai nevelésével is törődtek. Tervezetet dolgoztak ki arról, hogy az ipari szakmunkásképző iskolákkal párhuzamosan mezőgazdasági szakmunkás iskolák gondoskodjanak a nyolc osztályú elemi iskolát végzett fiúk és lányok képzéséről. Ezt az iskolatípust a tankötelezettség felemelt határáig, 19 éves korig tervezték. Ezenkívül átszervezték az önálló gazdasági népiskolákat és gondoskodtak az oktatószemélyzet kiképzéséről. A kecskeméti és pápai földművesiskolában április i-től 90 néptanító vett részt a gazdasági továbbképző tanfolyamon. Őszre belőlük kerültek volna ki a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák előadói. 19 A megyei tanács figyelmét nem kerülhette el az iskolák jórészének elszomorító képe. A június 9-én megtartott ülésen elhangzott beszámoló ilyen részleteket tartalmazott: ,, . . . a községekben rettenetesek az állapotok, nincs iskola, nincs berendezés, nincs helyiség, s ami van, rettenetesen rossz. Egy osztályra 120-180, sőt 190 tanuló esik. Ezért bevezettük a váltakozó tanítást." 20 A megyei művelődési osztály más szervekkel - különösen a megyei műszaki hivatallal - karöltve fontos feladatának tekintette az iskolaépítés ügyét is. Elsősorban az elhanyagolt tanyai iskolákon igyekeztek segíteni. A megyei direktórium iratai között két tanyai iskola építésének a terve maradt fenn. Az egyik az egreskátai Keglevich-féle szocializált gazdaságban építendő egy tantermes iskola és kétszobás tanítói lakás terve. A másik a monori járási műszaki kirendeltség által tervezett halomegyházi iskolaépítés tervrajza. Felsőhalomegyházán egy istállót, kocsiszint és garázs épületét felhasználva két tantermes, tornatermes és két kétszobás tanítói lakással ellátott iskolát terveztek. Mind a két tervre 1919. augusztus 8-án a megyei műszaki hivatal vezetője rávezette: „kormányrendelet értelmében (magántulajdon helyreállítása) tárgytalan". 21 150
