Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 7. Oktatásügy és kulturális élet
A Tanácsköztársaság váci vezetői - erejükhöz mérten - igyekezték jóvátenni a régi rend mulasztásait az iskolaügy terén is. Pl. Deákváron nem volt iskola, a tanulóknak hosszú utat kellett megtenni a város belterületéig, az iskoláig. Ezen segített a direktórium. Deákváron a Bácska utca 14. szám alatt iskolát hoztak létre, amelyet 1919 júniusában avattak fel. Az átadásra a deákváriak Mathejka János közoktatási és sajtóügyi népbiztost hívták meg. Ez az iskola ma is fennáll! 22 Számos más helyen készültek iskolaépítési és felújítási tervek, amelyek a Tanácsköztársaság bukása miatt már nem realizálódhattak. A szigetújfalui 4 tantermes, a szigetszentmiklósi Kossuth utcai 4 tantermes és a Petőfi utcai 3 tantermes iskolák felújítását is tervezték. Lakihegyen és a Ferdinánd-majorban új iskola építését javasolták - tanítói lakással. 23 A megyében a pedagógusok átképzésével is foglalkoztak. Vácott a pedagógusok szellemi, ideológiai átképzése érdekében tanfolyamot rendeztek, amelynek 89 hallgatója nemcsak a járás községeiből került ki. A tanfolyam vezetője a városi direktórium tagja, a mártírhalált halt Csikós József volt. Gödöllőn is nyílt egy háromhetes továbbképző tanfolyam a járás pedagógusai részére. Jellemző az akkori viszonyokra: a június i-re szóló tanítói értekezlet meghívóján feltüntették, hogy a tanítók „egész napi élelmet hozzanak magukkal". 24 A fennmaradt dokumentum szerint a következő tárgyak szerepeltek a tanfolyamon: szociológia, művelődéstörténet, szocialista írók és bölcselők munkáinak ismertetése, valamint tájékoztatás az új iskolarendszerről. 25 Minden valószínűség szerint a megye más városaiban és járási székhelyein is részesültek a pedagógusok ideológiai átképzésben. A tanítóknak kiemelkedő szerep jutott a tanácshatalom megszilárdításáért folytatott politikai és eszmei harcban. Az ellenforradalom hatalomra jutása után nem is maradt el a pedagógusokkal szembeni felelősségrevonás. - A megye pedagógusainak legkiválóbbjai - Czóbel Ernő, Csikós József, Mathejka János és mások - nemcsak a kultúrforradalom ügyét segítették megvalósítani, hanem a politikai életben is vezető szerepet játszottak. Czóbel Ernő tagja volt a Pest megyei munkástanács intéző bizottságának, de ugyanakkor Budapesten is tevékenykedett. Mathejka János tanárjelölt a váci városi direktórium tagjaként működött. Az aszódi községi direktórium elnöke, Akáczos Endre tanár, az ócsai községi direktórium elnöke Karay Ambrus állami elemi iskolai igazgató volt. A falusi értelmiségen belül a pedagógusok voltak a falu eszmei és erkölcsi átformálásáért vívott harc elismert vezetői - szemben a pappal. A Közoktatásügyi Népbiztosság jelszava: „Ki az eszmebarikádokra!" - támogatásra talált a pedagógusok körében, akik a munkástanácsokban, a művelődési osztályokon, a lapszerkesztőségekben és - ha kellett - a Vörös Hadsereg soraiban híven teljesítették kötelességüket a proletárdiktatúra, a Magyar Tanácsköztársaság iránt. A megyei pedagógusok nagy része támogatta a Tanácsköztársaságot. 151
