Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 10. A Vörös Hadsereg honvédő harcainak segítése

a 8. sz. gyári vörösezrednek, a Nyugati pályaudvar fegyveres alakulatának; a MÁV Északi Főműhely 4. sz. gyári munkásezredének, a Józsefvárosi pályaudvar; a 10. sz. munkásezred I. zászlóaljának a Gép- és Vasútfelszerelési Gyáregységének.

17 Kiskunfélegyházán egy vörös ezred felállítását kérték, s az ezredet ki is állították, de a Hadügyi Népbiztosság nem gondoskodott harcba küldésükről. Az általános mozgósítási rendelet ugyanis csak a főváros körzetébe tartozóknak írta elő a bevonulást. Ezt bírálta Héder Antal is a megyei intéző bizottság május 10-i ülésén, kijelentvén, hogy ők, akiknek a fülébe hallatszik az ágyúszó, tétlenségre vannak kárhoztatva.

18 A román támadással kapcsolatban a keleti hadseregparancsnokság Cegléden április 28-án fegyvergyűjtő felvételező állomást létesített. A fegyvergyűjtés a helyi intéző bizottságoknál is eredményesen folyt. A monori járási intéző bizottság is jelentette április 29-én, hogy a Nyugati pályaudvar parancsnokságának egy vagon fegyvert és hadianyagot adtak át.

19 A megye munkásainak és szegény parasztjainak népes tábora állt be a Vörös Hadseregbe. A munkásság, különösen a megye három repülőgépgyári üzemének munkásai, valamint a csepeli lőszergyár, a fegyvergyár és a kistarcsai gépgyár dolgozói mozdultak meg elsősorban. A hadügyi osztály vezetője a megyei tanács júniusi ülésén bejelenthette, hogy április és május folyamán 41 200 ember jelent meg Pest megyében a toborzóirodák előtt.

20 Összehasonlítás képpen emlékezzünk vissza arra, hogy a Károlyi-kormánynak öt hét alatt mindössze 5 000 katonát sikerült toboroznia! Május 2-án fordulat következett be az intervenció elleni harcban. A Forradalmi Kormányzótanács kibővített ülésén a további harc és a proletárdiktatúra végsőkig való védelme mellett foglaltak állást. Szakítva az addigi elgondolással, amely önkéntes alapon, toborzással próbált hadsereget létrehozni, a proletárhaza védelmében a Kormányzótanács elrendelte az általános mozgósítást. A forradalmi lelkesedés szinte napok alatt hozta létre azokat a munkásezredeket, amelyek részben Ceglédről kiindulva - egyfelől szétverték az Abonyt és Szolnokot megszállva tartó ellenforradalmárokat, másfelől megerősítették a tiszai front védelmét és rövidesen megteremtették az előfeltételeket előbb Miskolc visszafoglalásához, majd a sikeres északi hadjárat végrehajtásához. A Vörös Hadsereg létszáma május közepére már elérte a 113 zászlóaljat és meghaladta a 100 000 főt. Pest megye szempontjából is jelentős katonai eseménynek tekintendő, hogy a Vörös Hadsereg Keleti Parancsnoksága Hadsereg-főparancsnoksággá alakult át és Gödöllőre költözött. Ez a helység már az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratnak is központja volt, és most Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, innen irányította a tiszai védelmet és a hadsereg sikeres miskolci és salgótarjáni offenzíváját, valamint a győzelmes északi hadjáratot. A gödöllői kastélyban szállásolták el a vezérkar mintegy 90 főnyi tagját és 177