Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 10. A Vörös Hadsereg honvédő harcainak segítése

magát Stromfeld vezérkari főnököt. Míg Böhm Vilmos, a hadsereg főparancsnoka egy különvonatban rendezte be irodáját, addig Stromfeld a kastélyból intézkedett. Hatalmas asztalokra kiterített térképeken tanulmányozta a hadihelyzetet és készítette el - többek között - az északi hadjárat zseniális tervét. A haditanács céljaira nagy, kényelmes helyiségek álltak rendelkezésre, hiszen a főhadiszálláson sokszor százon felüli létszámmal is összegyülekeztek. A kastély szép parkja csak ritkán nyújthatott kikapcsolódást Stromfeldnek és munkatársainak. A pihenés ritka óráiban néha-néha zongoramuzsika hallatszott; ilyenkor Huszka Jenő játékában és szerzeményeiben gyönyörködtek a kastély lakói. Stromfeld igen közkedvelt, népszerű ember volt a községben. Többször találkozott a direktórium vezetőivel. Maga Czeczulics János, a direktórium titkára gyakran megfordult a főhadiszálláson, tartotta a kapcsolatot a község, és a hadvezetés között. Tőle tudjuk, hogy Stromfeld még arra is szakított időt, hogy a község vezetőivel annak problémáiról beszélgessen. Környezetének egyik ismert tagja, Gyetyai János lapszerkesztő emlékszik úgy vissza a vezérkari főnökkel együtt a kastélyban eltöltött hetekre, hogy Stromfeld lénye sugározta magából a biztonságot, a nyugalmat, a rendet, a célratörő munkát.

21 Külön kell szólnunk Ceglédről, Nagykőrösről, Abonyról; azokról a helységekről, amelyek a román támadás következtében Pest megyében a legtöbb megpróbáltatáson mentek keresztül. Ugyanis a románok április 16-án átlépték a demarkációs vonalat és előnyomulásuk következtében Szolnokon és Abonyban a burzsoázia fegyveres lázadással magához ragadta a hatalmat. Amikor a „vörös vármegye" kibocsátotta híres május i-i felhívását és a román támadás miatt fegyverbe szólította Pest megye népét, a ceglédi direktórium elhatározta, hogy teljes egészében kimegy a frontra és minden szükséges intézkedést megtesz a proletárdiktatúra megvédésére. Összehívták a szakszervezetek vezetőit, mozgósították a ceglédi szervezett dolgozókat és 24 óra leforgása alatt felfegyverezték az első munkászászlóaljat. A Vörös Hadsereg újjászervezése során május elején - a Tanácsköztársaság egyes arcvonalainak megfelelően - a hadosztályokat hadtestbe vonták össze. Az I. hadtestet Cegléden, a Il-at Székesfehérvárott és a III-at Hatvanban állították fel. Az I. hadtest főparancsnokságnak Cegléden a 2. hadosztályt és a „Budapestcsoport" nevet felvett Árky-csoportot rendelték alá. A hadtest feladatát abban jelölték meg, hogy a Duna és a Tisza közt fekvő területet, valamint a Tisza vonalát Alpártól Kisköréig figyelje és zárja le.

22 A román támadás miatt a szolnoki hídfőből visszavont tüzérség egy része a Cegléd környékén összpontosuló, ún. Árky-csoporthoz tartozott. Ezt a csoportot április végén hozta létre a keleti hadseregparancsnokság a tengerészdandár, a nemzetközi ezred, a budapesti 1. vörös ezred, valamint a Bihari-gárda Tiszántúlról visszavonult zászlóaljaiból. Ezeket a csapatokat néhány nap alatt Szamuely Tibor kovácsolta ütőképes egységgé és az Árky-csoport megalakulása után ott 178