Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 4. Kommunista mozgalom és az egyesült párt tevékenysége Pest megyében a Tanácsköztársaság idején

ségi tag (a Tanácsköztársaság idején a Pest megyei direktórium elnökhelyettese) baloldali politikát folytattak, ami a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző hónapok gyors balratolódási folyamatának az eredménye. Ilyen előzmények után az ideiglenesen létrehozott direktóriumban jelentős szerepet kaptak ugyan a kommunisták, de a túlsúly továbbra is a volt szociáldemokrata vezetőség kezében maradt. Az egyesült párt titkára a volt szociáldemokrata párt baloldali beállítottságú titkára, Reiner Albert lett. Vácott és Nagykőrösön tulajdonképpen nem lehet egyesülésről beszélni, mivel március 21-e előtt nem volt kommunista szervezet. A kommunisták a szakszervezetekben dolgoztak, pártszervezetileg legtöbbször valamelyik budapesti pártszervezethez tartoztak. Az egyesülés után jutottak csak igazán fontos szerephez a Munkás-, Katona- és Földművesszegények Tanácsában és az egyesült pártban. Mivel kommunista pártszervezet nem volt, a szociáldemokrata pártszervezet egyszerűen átalakult az egyesült párt helyi szervezetévé. Ezeken a helyeken a szociáldemokrata párt tömegeinek balratolódása, a kommunisták politikai térhódítása szervezetileg nem realizálódott; a szociáldemokrata párttal való szervezeti szakítás, a kommunista pártszervezet létrehozása nem történt meg. De a szociáldemokrata tagság jelentős része magáévá tette a kommunista párt politikáját, a Magyarországi Tanácsköztársaság létrehozásának eszméjét. Ez kifejezésre jutott abban is, hogy jóllehet e két városban nem volt kommunista pártszervezet, mégis számarányukhoz viszonyítva a kommunisták viszonylag nagy szerepet játszottak mind Cegléden, mind pedig Vácott. Gödöllőn sem volt előzetesen kommunista pártszervezet, és így ott is a szociáldemokrata pártszervezet alakult át az egyesült párt helyi szervévé. A Magyarországi Szocialista Párt gödöllői titkára ennek ellenére a kommunista Knapp József lett, aki a mátyásföldi repülőgépgyárban szakszervezeti munkát végzett és az ottani kommunista pártszervezet tagja volt. Gödöllőn 45 főből állt az „egyesült" pártszervezet. A vezetésben a volt szociáldemokraták közül a baloldal jutott előtérbe. E főleg kisiparos, kispolgári elemek - bár becsületességükhöz kétség nem fért - a Tanácsköztársaság alatt nem tudtak szakítani korábbi, reformista nézeteikkel. A pártszervezet vezetésében ugyan főleg a munkás- és szegényparaszt elemek domináltak, de később a pártszervezet jelentősen felhígult. Tagjainak a száma meghaladta a 300 főt. Olyanok is beléptek a pártba, akiket a jobb élelmiszerellátás és egyéb kedvezmények vonzottak. A pártszervezet tevékenysége Gödöllőn is főleg a kulturális munkára, ideológiai harcra, propaganda- és agitációs tevékenységre korlátozódott. A népgyűléseken és egyéb rendezvényeken számos esetben megyei és országos előadók vettek részt. A gödöllői sajtó híradásaiból megtudjuk, hogy a márciusi, áprilisi és májusi népgyűléseken a Tanácsköztársaság belpolitikáját, gazdasági intézkedéseit ismertették az egybegyűltekkel. Nevezetes pártestet tartottak április 24-én, 96