Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 3. A tanácsok tevékenysége Pest megyében

hogy ennek ellenére a legfontosabb hivatali teendők ellátásában „óriási visszamaradást észlelt". Ezért javasolja, hogy a községi közigazgatási és adóügyi teendők közül az összes közellátási és közélelmezési teendőket adják át egy külön szervnek. A fennmaradó közigazgatási és adóügyi teendőket osszák arányosan kétfelé s a hivatalvezető ilyen értelemben készítse el az ügykör-beosztást. A javaslat a funkciókra vonatkozó részletes ügykörbeosztást is tartalmazza: községi hivatalvezető, annak helyettese, pénztárnok, közgyám és kisbírók.

18 A javaslatot az intéző bizottság teljes egészében magáévá tette, de kivitelezésére a proletárdiktatúra leverése miatt nem kerülhetett sor. Még így is, végre nem hajtott határozat formájában, rendkívül értékes adalék a Tanácsköztársaság közigazgatástörténetéhez . A Tanácsköztársaság alatt Pest megyében több átszervezés, átcsatolás és községszervezés történt. Pl. Dánszentmiklós különválását Albertitől még április 3-án az ott alakult paraszttanács jelentette be a megyei kormánybiztosnak.

19 A Belügyi Népbiztosság 23. szerv, számú rendelete értelmében Soroksárpéteriből megalakult Marxfalva, amelyhez csatolták: Alsónémedi határából a Károlyi Lászlóféle gyáli uradalmat és a Vecsés határába tartozó Deutsch-féle nagyhalomi uradalmat. Erzsébetfalva község a május 1-én megtartott népgyűlésen kimondta, hogy addigi nevét „Leninváros"-ra változtatja. így lett Erzsébetfalva a világ első Leninvárosa. A névváltozást és a várossá alakulást a Belügyi Népbiztosság már május 9-én jóváhagyta. A nagy jelentőségű eseményt a város intéző bizottsága széles körű propagandával kívánta emlékezetessé tenni a lakosság körében. Május 13-án az Országos Propaganda Bizottságtól 500 db Lenin-plakátot igényeltek és a Lenint ábrázoló falragaszok Budapest utcáin is feltűntek.

20 Ceglédbercel község tanácsa április 26-1 rendkívüli közgyűlésén foglalkozott a kormányzótanács német megbízottjának jelentésével, amely szerint Ceglédbercelt a német középmegyébe osztották be Soroksár székhellyel. A tanács ezt egyhangú határozatban nem fogadta el és az önrendelkezési jog alapján (Ceglédbercelt nem kérdezték meg) Ceglédbercel az eddigi magyar járásban maradt.

21 Mindent összevéve megállapíthatjuk, hogy a munkások és szegényparasztok közigazgatása rendkívül súlyos gazdasági, politikai és katonai helyzetben, a külső és belső ellenséggel szemben vívott küzdelemben derekasan helytállt és becsülettel végezte munkáját. Ez a munkások és szegényparasztok szervezőképességét, tehetségét és áldozatkészségét bizonyítja. Az intéző bizottságok tagjai közül nagy számban emelkedtek ki igen tehetséges vezetők, akik sikeresen küzdöttek le a közigazgatási ügyekben való járatlanságból és tapasztalatlanságból fakadó nehézségeket. Az értelmiség egy része - különösen sok falusi tanító - ebben a munkában a proletárdiktatúra oldalán állt és segítette a néphatalmat. 94