Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

Péchy Henrikkel. Csak közvetlenül a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti napokban volt képes a szentendrei baloldal döntő befolyást gyakorolni a városi ügyek irányítására.

36 Egyedülálló és rendkívüli módon ment végbe Aszódon a polgári forradalom győzelme. Már 1918. október 31-én kora délután fegyverekkel, vasdorongokkal, kalapácsokkal felszerelt, mintegy 200 főnyi munkáscsapat vonult végig Aszód Fő utcáján és megszállta a csendőrlaktanyát, amelynek a legénységét lefegyverezte és átvette a község felett a hatalmat. A csendőrök semmi ellenállást nem fejtettek ki és sapkarózsájukat ők is őszirózsával cserélték fel. Az emberek énekeltek, boldogok voltak. „Aszód a forradalom lázában égett" - olvashatjuk egy koronatanú visszaemlékezésében. Másnap, november i-én megalakult a 48 tagú nemzeti tanács. Országos viszonylatban egyedülálló és nagy jelentőségű tény, hogy a Lloyd-gyári munkások Aszódon a járási és a községi közigazgatási hivatalokra kiterjesztették a munkásellenorzést. A főszolgabírói hivatalba november 18-án Csorba Mártont és Bekker Jánost, a községházára pedig Vaschuta Károlyt és Huszár Józsefet küldték megbízottként, hogy biztosítsák a munkásellenőrzést a helyi és járási közigazgatásban. Az aszódi példát követték Túrán, Ikladon és Versegen is. Szükség volt ilyen „népi ellenőrzésre" Galgahévizen is, ahol kiderült, hogy különböző visszaélések, panamák folytak: egyes gazdákat jó pénzért felmentettek a katonai szolgálat alól, nem osztották ki a hadisegélyeket, a közszükségleti cikkekkel üzérkedtek stb. Végül is csak az 1919 februárjában megalakult néptanács vetett véget teljesen e népellenes közigazgatásnak.

37 A megye városainak és falvainak a példájából megrajzolható az az általános és egyedi kép, ami a nemzeti tanácsoktól a néptanácsokig végbement a Károlyikormányzat hónapjai alatt. A megye törvényhatósági bizottságában nem kevésbé fellelhetők e polgári demokratikus korszak ismérvei. A november 25-én megtartott rendes közgyűlésen a bizottság - még nyilvánvalóan a forradalom hatására - felajánlja a népkormánynak „hazafias közreműködését", helyesli az államforma megváltoztatását és a politikai jogokból addig kizárt osztályok bevonását a közéletbe, továbbá a földhöz juttatást azok számára, akik azt megművelik. Viszont ugyanezen a napon a megválasztott 5 2 tagú központi választmányban továbbra is helyet kaptak a megye földbirtokosai, mint Förster Aurél, Gosztonyi Tibor, báró Harkányi Frigyes, nemeskéri Kiss Pál, Patay Tibor, gróf Teleki József, gróf Teleki Tibor, gróf Vigyázó Ferenc és mások. Ily módon a Pest vármegyei Törvényhatósági Bizottság összetétele alapvetően nem változott.

38 A Pest megyei közigazgatásról összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a polgári demokratikus forradalom győzelme után a helyi államhatalmi szervek kétféle típusával találkozhatunk. Az egyik a kormánykoalíció közigazgatási reformjának megvalósításaként, nagyobbára a régi vezetőkből alakult nemzeti tanács; a másik pedig a nép akaratából életre hívott néptanács. Az előbbit a kormány és a szociál29