Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

demokrata pártvezetőség kezdeményezte és támogatta, hogy feleslegessé tegye és meggátolja a forradalmi tanácsrendszer kiépülését, az utóbbiak a néptömegek képviseleti szervei voltak az államhatalomban és államigazgatásban,

39 A megye ipari bázisain s a fővároshoz közeli helységekben a nemzeti tanácsok - összetételük folytán - a legtöbb esetben a forradalom erőit képviselték vagy elfogadták a nemzeti tanáccsal párhuzamosan megalakult munkástanács irányítását. Az aszódi Lloyd-gyári munkások forradalmi tevékenységéről már szóltunk, ahogyan döntő mértékben befolyásolták az események alakulását a községben és a járásban. Most a fővárost körülvevő ipari peremvidékről kell beszámolnunk. Soroksáron például november elején a nemzeti tanáccsal párhuzamosan alakult meg a munkástanács, amely „magához ragadta a vezetést és a Nemzeti Tanácsba delegáltakat küldött". A soroksári munkástanács a proletárforradalom győzelméig állt a község élén és március 21-én a saját kebeléből választotta meg a direktóriumot.

40 Csepelen a W. M. gyárban ugyancsak az 1918. október 31-én alakult munkástanács vette át az államhatalom helyi végrehajtó jogkörét, felszólítva az elöljáróságot, hogy bocsássa magát a munkástanács rendelkezésére.

41 Csömörön a munkástanács lemondatta az elöljáróságot és a képviselőtestületet. A községi közigazgatás és önkormányzat vezetését gyakorló munkástanács gyári munkásokból és a harctérről hazatért katonákból állt.

42 Ott is kedvező volt a helyzet, ahol a nemzeti tanácsok létrejöttében a hazatért oroszországi hadifoglyok és katonák játszottak vezető szerepet. Ilyen eseményt rögzít a perbáli jegyző és bíró TAGYOB-jelentése. (Az ellenforradalmi rendszer 1920-ban és 1921-ben a „Tanácsköztársaság történeti adatainak összegyűjtésére szervezett Országos Bizottsággal gyűjttette össze az 1918-as és 1919-es forradalmak történetét.) „A hazajött katonák - olvashatjuk a biai járási főszolgabírói iratok között - megalakították a Nemzeti Tanácsot, a meglevő községi elöljáróságot lemondásra kényszerítették és új elöljáróságot választottak.

43 Tökön is az orosz fogságból megjött Tóth Ferenc főtanítót választották a néptanács élére.

44 A hazatért katonák forradalmasító szerepéről küld jelentést 1919. január 30-án a III. számú csendőrkerület tápiósápi őrse, amelyben beszámol az Úri községben kitört „lázadásról". Eszerint a „hazatért katonák egyrésze szocialista tanácsot alakított". Majd részt vettek a rekvirálásban és az élelmiszer egy részét a rászorulók között maximális áron szétosztották. A falusi és városi munkástanácsok, nemzeti tanácsok és más forradalmi szervezetek tevékenysége arra mutat, hogy a forradalmi népi szervek részben ösztönösen, részben tudatosan, de egyre fokozódó hevességgel és erővel indultak harcba a végrehajtó hatalom megszerzéséért a régi államgépezet helyi szervei és képviselői ellen. A burzsoázia, a régi hatalom képviselőinek jórésze azonban csakhamar magához tért a forradalmi napok kábulatából, és igyekezett visszaszerezni azokat 30