Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

Az októberi polgári forradalom győzelme után a régi elöljáróságok elkergetésében sokszor a katonaszökevények és a volt oroszországi hadifoglyok vezető szerepet játszottak. Ilyen esetet jelent a III. számú csendőrkerület 1918. november 2-án a Honvédelmi Minisztériumnak. E távirat szerint a „tököli őrs és a szigetszentmiklósi különítmény hét főnyi legénységét a tököli őrsön tegnap éjjel 9 órakor felfegyverzett katonák és a lakosság megtámadta, fegyvereiket elszedték, hallomás szerint a legénységet agyonlőtték és verték, a laktanyát feldúlták, a községi elöljáróságot elkergették".

15 A tóalmási jegyzőt a nép november 3-án megtámadta és megverte, aki onnan Pestre menekült és a megyei kormánybiztostól áthelyezését kérte.

16 Az elkergetett vagy eltávozott jegyzőkről a vármegyénél kimutatást készítettek. Ezeken az összeírási íveken a leggyakrabban olyan megjegyzés szerepelt, amilyet a Pilisről elkergetett Kovács Zsigmond vezető jegyzőről olvashatunk: „A lakosság hangulatát figyelembe véve, a visszatérés zavarokra adna okot, s így az nem ajánlatos." A kérdőívet kitöltő községi bíró még a nagyobb nyomaték kedvéért hangsúlyozta: „A kérdőív rovatai a közhangulatnak megfelelően töltettek ki."

17 A kérdőíveken az eltávozás okául a leggyakrabban ezeket a bejegyzéseket találjuk: „a nép fenyegető magatartása", „a nép ellenszenve és haragja", „néphangulat, mely tettlegességben is megnyilvánult" stb. Sok hasonló bejegyzés olvasható az Abonyból, Bagról, Túráról, Pécelről, Nagykátáról, Visegrádról stb. - a több mint 30 helyről - elmenekült jegyzők ívein.

18 A főispán-kormánybiztosnak a belügyminiszterhez megküldött 1919. január 10-i jelentése szerint Pest megyében a forradalmi események következtében még mindig 3 3 vezető jegyzői, 7 adóügyi jegyzői és 5 segédjegyzői állás volt üresen. Ebből a kormánybiztos szerint visszahelyezhető 14 vezető jegyző, 5 adóügyi és 1 segédjegyző.

19 A vármegyében különösen Agorasztó alispán igyekezett lefékezni a forradalmi szenvedélyeket és helyreállítani a régi uralkodó osztály megtépázott hatalmát. Közvetlenül a forradalom győzelme után „tudomásul és közhírré vétel végett" valamennyi főszolgabíróval közli, hogy október 31-én Károlyi Mihály elnökletével megalakult a népkormány. Miután felhívja a figyelmet a közrend megóvására, a polgárőrség megszervezésére, az utasítás hangsúlyozza: „Az esetleges népmozgalmakat, néptanácsok alakulását ne akadályozzák, jelenlétükkel és tapintatos közreműködésükkel igyekezzenek azokat a túlzásoktól visszatartani..." Végül közli, hogy a csendőrkerületi parancsnokságot utasította: álljon az új kormány rendelkezésére.

20 Agorasztó valójában a karhatalmat, a csendőrséget és a nemzetőrséget a régi vezetők védelmére és a néptömegek brutális megfékezésére használta fel. Az alispán a megyei törvényhatóság közgyűlésén beszámoló jelentésében mondotta el, hogy a közélelmezési kormánybiztos-helyettestől kapott karhatalmi alakulatok segítségével állította helyre a rendet a megye számos helységében. De hozzátette 25