Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

Pest megye városai közül főleg Cegléden csaptak magasra a szenvedélyek. A forradalom győzelmét követően, november i-én az éhező, elkeseredett tömeg megrohanta az állomáson veszteglő élelmiszervonatot, 380 vasúti kocsit kifosztott és részben felgyújtott.

9 A fenti Pest megyei jelentések - amelyek nem adtak teljes felsorolást a jegyzőkkel szemben elkövetett akciókról és a kiéhezett tömegek fosztogatásairól főleg a kulturálisan és politikailag elmaradt mezőgazdasági vidékekről érkeztek. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a novemberi események minden községben és városban a helyi osztály-erőviszonyoknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően mentek végbe. Pl. az említett zsámboki esettel kapcsolatban Poós Lajos jegyző írásos jelentésében megállapítja, hogy az eseményekben „majdnem az egész község részt vett.. ." A jegyző a község lakosságának a viselkedését részben a háború által kiváltott nyomorral és szenvedéssel, továbbá azzal indokolja, hogy a község „az egész környék legelmaradottabb községe, ahol a lakosságnak több mint 60%-a analfabéta, s nagymértékben szeszélvező".

10 A novemberi jelentésekből az is kiderül, hogy ahol jelentős szervezett ipari munkásság élt, ott a harc súlypontja politikai síkra terelődött. Még Agorasztó alispán is kiemeli 1918. IV. negyedévi jelentésében, hogy ott volt „némi rendnek nevezhető állapot, hol a szocialista szervezett munkások többségben lévén, tartották kezükben a rend fenntartását". így pl. Aszódon semmiféle fosztogatás nem történt, ellenben a repülőgépgyári munkások segítségével Aszód népe „megszállta a csendőrlaktanyát, amelynek legénységét lefegyverezte és átvette a község felett a vezetést".

11 Az aszódi járás egyes falvaiban viszont felelőtlen elemek a közigazgatás és a közbiztonság hiányait kihasználva, rablással, garázdálkodással halásztak a zavarosban, lopásra, fosztogatásra bujtogatták az éhezőket. A megszervezett polgárőrségeknek különösen Túrán és Ikladon voltak nehézségeik. A környék biztonságának teljes helyreállítása csak az aszódi polgár-, majd nemzetőrség felállítása után valósult meg, elsősorban a Lloyd-gyári munkások segítségével.

12 Az aszódi nemzetőrség még Hatvanban is segített, ahol az állomásfőnök kérésére fellépett a vagonokat fosztogató rablók, köztük leszerelt katonák ellen. Szabályos csata alakult ki köztük, amíg nem sikerült ártalmatlanná tenni a fosztogatókat. Egy fiatal lloydista műszerészt, aki hősi halált halt, nagy részvéttel temették el Aszódon.

13 - Galgamácsán, ahol néhány fegyverhez jutott suhanc tartotta rettegésben a lakosságot, szintén az aszódi nemzetőrség megjelenése segített. Hasonló módon szerelték le a zsámboki Beniczky-birtok fosztogatását. - Az Isaszegen részegeskedő, lövöldöző nemzetőröket is az Aszódról érkező 30 főből álló nemzetőrség és egy géppuskás szakasz fegyverezte le november 19-én, majd beszállította őket Budapestre a Hadik laktanyába. Aszódon és a Galga völgyében a közbiztonságot nyújtó tényleges erőt a Lloyd-gyári munkásság és a soraiból alakult nemzetőrség jelentette.

14 24