Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 10. A Vörös Hadsereg honvédő harcainak segítése

ott találjuk a ceglédi zászlóaljat is - csak tiszavirág-életű volt és 23-ától megkezdődött a visszavonulás ezen a frontszakaszon is. Nagykőrös, Cegléd szomszédvárosa, amint a magyar történelem folyamán annyiszor, most is osztozott Cegléddel a hősi helytállásban. A nagykőrösi kommunisták, a tanácshatalom sok más védelmezőjével együtt szintén Abony felé siettek a veszély óráiban és Tiszavárkonyban csatlakoztak a frontra igyekvő tengerészkülönítményhez. Nagykőrös északkeleti része a hadtápvonalon feküdt és itt volt a Tisza-fronti vörös főparancsnokság székhelye is. Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, vezérkarának élén öt napig az egyik nyársapáti tanyán tartózkodott. Vágó Béla pedig Nagykőrösön szemlélte meg a harcba induló tengerészezredet. Nagykőrös fiai nemcsak Abonyban harcoltak a néphatalomért, hanem a tiszai front mentén a legveszélyesebb pontokon is. A kecskeméti „Magyar Alföld" című lap még név szerint is megdicséri fronttudósításaiban a vitézül verekedő nagykőrösi fiúkat. Másutt - a közellátási fejezetben - már esett szó arról, hogy mennyire megterhelte Nagykőröst a mintegy 10 ezer katona beszállásolása, élelmezése. Ráadásul a helybeli direktórium azt is kénytelen volt tehetetlenül tűrni, hogy a beszállásolt vöröskatonák egyrésze fegyelmezetlen: lop, rabol, erőszakoskodik.

28 A tiszai front összeomlása megpecsételte a Magyar Tanácsköztársaság sorsát. Ceglédnek ezekben az utolsó, drámai napokban is központi szerep jutott. Míg a ceglédi munkástanács július 3 i-i délutáni ülésén még mindig reménykedtek a hadihelyzet jobbrafordulásában, addig a vasútállomáson az I. hadtest parancsnokságának különvonatán fontos tanácskozás kezdődött. Jelen volt Julier Ferenc vezérkari főnök, Vágó Béla népbiztos és hadtestparancsnok, továbbá Kun Béla, Bokányi Dezső, Landler Jenő, Pogány József és Hamburger Jenő népbiztosok.

29 Julier reménytelennek mondta a helyzetet, ennek ellenére a népbiztosok az ellentámadás mellett döntöttek, mert úgy gondolták, hogy ezzel egy május 2-i helyzethez hasonló kedvező fordulat fog bekövetkezni. A román csapatok ekkor már Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területének jelentős részét és Pest megyéből is fontos stratégiai pontokat elfoglaltak. A román csapatoknak sikerült elvágni a Budapest és Cegléd közti vasútvonalat, s így az Abony-Cegléd-KőrösKecskemét vonalán álló magyar csapatokat a közvetlen bekerítés veszélye fenyegette. Az I. hadtest Cegléden székelő parancsnoksága ellenállás helyett kapitulált. Ugyanezt tette az abony-ceglédi vonalon álló 3., 5., 6. magyar hadosztály, valamint a Csongrádtól, Kecskeméttől, Kiskunfélegyházától délre tartózkodó 2. és 4. hadosztály parancsnoka is.

30 Kun Béláék még az éjszaka visszatértek Budapestre és - mint ismeretes augusztus i-én a Kormányzótanács és a pártvezetőség együttes drámai ülésén a tanácskormány elhatározta lemondását.

31 Cegléden az I. hadtest parancsnokát, Vágó Bélát augusztus 2-án felváltó 180