Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 8. A Vörösőrség megalakulása és tevékenysége

A Vörösőrség-alakulatok ott álltak feladatuk magaslatán, ahol nem a volt népnyúzó csendőrök és a karrierista elemek voltak a hangadók, hanem a proletárdiktatúra megszilárdításáért küzdő munkások és szegényparasztok. így pl. olyan, katonapolitikaiig kiélezett helyen, mint Cegléd, jól megállta a helyét. Ez annak a következménye, hogy a helyi szakszervezetek össz-szövetségi ülése május vége felé határozatot hozott, hogy minden szakszervezeti tag egyben a munkásgárdának (a Vörösőrség ceglédi elnevezése) is tagja lesz. Reiner párttitkár ismertette a helyzetet előttük és kijelentette, hogy mivel a Cegléden állomásozott Vörösőrség harctéri szolgálatra vonult, nekik kell a helyükre állni és megmutatni, hogy „forradalmi tűz" ég a helyi proletárokban. A „Népakarat" tudósítása szerint a ceglédi nők lelkesen ajánlkoztak, hogy betöltik a vörösőr szolgálatra jelentkezett férfiak helyét az üzemekben.

11 Szentendrén - amely nem volt frontváros - viszonylag békés körülményeket találhatunk. Itt a Vörösőrség parancsnoka kezdetben Perjessy Sándor volt, aki korábban a nemzetőrség parancsnokaként a nép, a haladás ügye mellé állt. Szentendrén a Vörösőrségbe politikai-erkölcsi szempontból csak a legmegbízhatóbb elemek kerülhettek. Csupán néhány rendőrt és csendőrt hagytak meg, a zöm önkéntes jelentkezőkből került ki. Jellemző példa, hogy egy Katyánszky János nevű szerb tanító, a kommunista eszmék híve, a tanév végén azonnal beöltözött vörösőri ruhába, mondván: nyáron ráér a tanító, hasznosítania kell magát.

12 A szentendrei 5 5 fős Vörösgárda, amelyet valójában Takácsy József szervezett meg, később önként jelentkezett frontszolgálatra. A szentendrei vörösőrök, akik a járás több községében - így Csobánkán és Ürömön - segítettek a vörösőrszervezetek megalakításában, éberen őrködtek a Tanácsköztársaság államrendje felett. Ennek volt köszönhető a június végén megkísérelt ellenforradalom elfojtása is. Gödöllőn már közvetlenül a proletárdiktatúra kikiáltása után felállították a vörösgárdát, amelynek élére Moór János leszerelt katona, gödöllői géplakatos került, s a vörösgárdából március 28-án megszervezték a Vörösőrséget. Gödöllő a Budapesti Vörösezred váci 2. sz. zászlóalja egyik századának volt a székhelye. A századparancsnokság a járásbíróság épületében működött. Négy vörösőr szakaszból állt, köztük a gödöllőiből. Az egyes szakaszok 2-3 község közrendjéért voltak felelősek. Minden községbe vörösőr rajt küldtek ki. A gödöllői raj Gödöllő és Szada közrendjére vigyázott.

13 A Vörösőrség április 27-én Gödöllőn eredményes toborzást tartott, amelyben a munkástanács tagjai is közreműködtek. A közbiztonság ellátása mellett a Vörösőrségnek volt köszönhető, hogy sikerült felszámolniuk a Gödöllő környéki erdőkben elszaporodott orvvadászatot, amely megtizedelte a környék nemes vad állományát. Az erdészeknek, vadőröknek, mezőőröknek - miután megbizonyosodtak megbízhatóságukról - visszaadták fegyvereiket, sőt erősítésként melléjük vörösőröket is beosztottak.

14 156