Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 8. A Vörösőrség megalakulása és tevékenysége

Az isaszegi Vörösőrség az i. Budapesti Vörösőrezredhez tartozott és a váci 2. zászlóaljnak volt alárendelve. Egy dokumentum szerint május ió-án az isaszegi raj 17 emberből állt. Ide tartozott még a péceli 23-as, a csömöri 15-ös létszámú raj, Tehát az isaszegi szakasz létszáma összesen 55 főt tett ki. A Vörösőr század létszámát 259 főben jelöli meg az isaszegi direktórium egyik jelentése. A Vörösőrség megszervezését és felállítását megnehezítette — és ez nemcsak Isaszegre vonatkozott -, hogy sem ruha, sem fegyver nem állt rendelkezésükre. Kénytelenek voltak a péceli Vörösőrség segítségét igénybe venni, ahol már március 22-én megalakult a szervezet. Csak miután ez „a község lakosságára nyugtalanítóan hatott", április 14-én az isaszegi direktórium ülésén elhatározták a helybeli Vörösőrség felállítását. Az isaszegi vörösőr szakasz működése ellen azonban a környéken több panasz merült fel. Pl. Kistarcsáról olyan jelentés érkezett Budapestre, hogy Isaszegen „megbízhatatlan egyének kezében fegyver van, sőt az ottani direktórium sem igen megbízható". A bejelentés nyomán sürgősen intézkedtek és politikai megbízottat küldtek ki a helyszínre. Rákoskeresztúron sem tudott az őrség úrrá lenni a helyzeten, amikor a termelőszövetkezet számára a kaszálást megtagadták a félrevezetett parasztok. Csömörön is egy erős, 30 tagú Vörösőrségre volt szükség az ellenforradalmi agitáció leküzdésére.

15 Ahol a Vörösőrség nem állt hivatása magaslatán, ott a szervezett dolgozók őrködtek a proletárdiktatúra rendje felett. A monori járásban pl. maguk a munkástanácstagok látták el a vörösőr-szolgálatot, hogy megszilárdítsák a közbiztonságot. A tanácshatalomhoz hű vörösőrök a „Vörösőr" című kistankönyv szellemébán tevékenykedtek, amely így foglalta össze a legfőbb teendőket: „A vörösőr. . . védője, támogatója és sok tekintetben tanácsadója a népnek, mert a nép érdekeit szolgálja, nem áll ellenségesen szemben saját testvéreivel, és így nem veszi körül működésében a szegények haragja és gyűlölete."

16 A Belügyi Népbiztosság a forradalmi törvényesség őreként minden túlkapást megtorolt. Amikor például ilyen jelenségeket tapasztalt Nagykőrösön, Kecskemétről teljhatalmú városparancsnoknak Nagykőrösre vezényelte Mészáros Jánost, a magyar munkásosztály egyik kiváló fiát. Mészáros világlátott famunkás, az aradi vagongyár művezetője volt. Arad francia megszállása alatt széles körű munkásmozgalmi tevékenységet fejtett ki és vezető szerepet játszott abban, hogy a magyar Vörös Hadsereg részére toborzott munkásokból megalakították az aradi dandárt. A Tanácsköztársaság alatt - Nagykőrösre helyezése előtt - Kecskeméten rendészeti biztos volt. Július 18-án foglalta el hivatalát Nagykőrösön, néhány nap alatt átszervezte a rendészetet és biztosította a szocialista törvényességet. Alig két hét múlva nemcsak a tevékenységét kellett befejeznie, 157