Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 6. A közellátás

Végül jelzi a közlemény, hogy rövidesen kiosztanak szappant, petróleumot, ecetet, denaturált szeszt, kenőzsírt (mosdásra, mosásra). 24 A városok élelmezési helyzete a katonák elszállásolása következtében egyre súlyosbodott. A nehézséget növelte, hogy a termelők kihasználva a lehetőséget, felverték az árakat, feketéztek, spekuláltak. Az iparosok és napszámosok élelmi­szerért kezdtek el dolgozni. Cegléden a fronthelyzet alakulása miatt kb. 20 ooo-re becsülték az ellátatla­nok számát, pedig a város korábban önellátó volt. A helyzetet itt is súlyosbította a termelők egy részének szabotázsa, a spekuláció, az élelmiszerek elrejtése. Az élel­mezési helyzetet a helyi sajtó különösen május végén ítéli meg nagyon kritikusan. Hús alig van, a tej ellátás akadozik. Mindez összefügg a Tanácsköztársaság mezőgazdasági- és parasztpolitikájával is. Június elején a város vezetői népgyűléseken és katonagyűléseken kénytele­nek nyíltan beszélni az éhínségről. Vágó népbiztos, az I. hadtest parancsnoka, a vörös gárdistákhoz intézett beszédében az Árpád téri seregszemlén így beszél: „Nem a harcoktól félünk, sem az ellenforradalomtól, hanem az éhínségtől". A Népakarat is keményen fogalmaz: „Éhség van, ez szomorú és fájó igazság, olyan igazság, amelynek erejét, mi, szenvedő és éhes proletárok keservessen érez­zük. . ," 25 Az egyik népgyűlésen Urbán Pál, a megyei direktórium alelnöke beszél a tömeghez - hasonló nyíltsággal. Kijelenti: „ha jöhetne, nem Kun Béla, hanem az Úristen maga is kormányra, az sem tudna adni, amikor nincs kenyér". Tömör magyarázatot is ad: „Hosszú háború, hosszú nyomorúság." 26 Megnyugtató nyílt beszédek és intézkedések ellenére az éhező nép június közepén - elsősorban asszonyok - zendülést robbantanak ki. Ellenforradalmárok által felizgatott asszonyok lázadozva követelik a közellátás megjavítását, szidják a direktóriumot, végigjárják a direktóriumi tagok lakásait, élelmiszer után kutatva. Másnap a városháza előtt megismétlődik a zavargás. Az esemény követ­keztében a direktórium lemond és egy 16 tagú új intéző bizottság veszi át a veze­tést. Vágó népbiztos hadtestparancsnok kénytelen elrendelni a statáriumot. 27 Július folyamán Cegléden is lazul a proletárdiktatúra hatalmi gépezete. Szemet hunynak a pálinkafőzés előtt, holott a kisgazdák jórésze változatlanul szabotál: elrejti élelmiszerét, nem fogadja el a fehér pénzt stb. A szabadőrlés enge­délyezése viszont azt eredményezi, hogy két nap alatt öt vagon gabonát szállítanak be a malmokhoz. 28 Viszonylag kedvezőbben alakult a közellátási helyzet a fronttól távolabb fek­vő Szentendrén és Vácott, bár ott Ís egymás után adták ki az ellátatlan lakosság számára segítséget nyújtó intézkedéseket. A váci direktórium felszólította a kör­nyék parasztságát, hogy terményeit továbbra is hozza a városba. Megszervezték a jegyrendszer alapján történő igazságos élelmiszerosztást. A visszaélések meg­142

Next

/
Oldalképek
Tartalom