Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 6. A közellátás

akadályozása miatt szigorú intézkedéseket foganatosítottak. Pl. forradalmi törvényszék elé állítottak és elítéltek csaló lisztkereskedőket. A város közellátási ügyeit Termann József intézte. A lakosság részére szükséges áruk egy részét kiutalások alapján szerezték be, a többit a közeli falvakból igyekeztek pótolni. Felszólították a környéken élő parasztságot, hogy továbbra is rendszeresen hozza be terményeit a városba, de a feketekereskedelem megakadályozására megtiltották, hogy utcán vásároljanak élelmiszert a falusiaktól. Élelmiszer jegyeket bocsátottak ki a városi lakosság részére. Elsősorban a szervezett munkásokat és a vörös katonák hozzátartozóit vették figyelembe az áruelosztásnál. A legsúlyosabb probléma itt is a húsellátásnál jelentkezett, amihez hozzájárult, hogy a Duna-menti nyaralók is sok esetben Vácra jártak be húsért. A közellátási gondok enyhítésének jó módszere volt, hogy a váci járásban nem rekviráltak, hanem kértek! A Váci Hírlap is ilyen címmel számol be arról az eredményes módszerről, ahogy a járási direktórium eljárt a falvakban. Népgyűléseket hívtak össze, a papokat megkérték: a közellátás biztosítása érdekében apelláljanak az emberiességre, mert a közös boldogulás akadálya a fölösleges élelmiszer rejtegetése. Az agitáció eredményeképpen több község önként felajánlotta fölös gabonáját és más terményeit. Olyan kis község, mint Váchartyán, önkéntes adakozásból több mint 50 q gabonát hordott össze!

29 Jól bevált az a módszer is, hogy főleg a malmokban és az országutakon éjjeli razziákat tartottak és a házbizalmiak hálózata is nagy segítséget nyújtott az ellátás biztosításában. Ezzel szemben az általános helyzetet az jellemezte, hogy a parasztok termékeiknek csak kis részét szolgáltatták be hivatalos áron. Ahol bevezették az élelmiszerárak maximálását, szinte minden áru eltűnt a piacról. Emiatt később egyes helyeken, pl. Kecskeméten,

30 és Cegléden

31 megszüntették az árak maximálását. Budapest közelsége, a batyu^ás (a módosabb parasztok hús, gabona- és egyéb élelmiszerfölöslege így került a fővárosba) is nehezítette a közellátást, mert elvonta az élelmet és vetőmagot a szegény nép elől. Ugyanakkor a direktóriumok kötelességévé tette a tanácskormány a szabályszerű felszállítást Budapestre. A batyuzás elterjedéséhez hozzájárult, hogy az üzemek - nyersanyag- és tüzelőanyaghiány miatt - a haditermelésen túl alig dolgoztak. Nagy hiány mutatkozott iparcikkekben. Ugyanakkor nagy gondot okozott a parasztság fölös élelmiszereinek a megszerzése az ipari proletariátus, a városi dolgozók számára. A batyuzóktól és egyéb felvásárlóktól csak uzsoraáron vagy előnytelen csere formájában tudták azt megszerezni. A gazdák fölöslegeinek a begyűjtésével a tanácskormány nem boldogult. Végül is közvetlen árucserével kísérleteztek. A paraszt hivatalos áron beszolgáltatta élelmiszerfölöslegét (baromfit, tejterméket, tojást stb.) és ennek ellenében vásárlási utalványt kapott, amelyre hivatalos áron iparcikkeket vásárolhatott. Ez az akció június elején indult Fejér, Tolna, Veszprém és Zala megyék143