Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 6. A közellátás
volt lehetséges, ott a megyei direktórium a központi készletekből nyújtott segítséget. A megyei közélelmezési ügyosztály jelentése szerint ily módon kb. 20 vagon gabonafölösleg került elő. 20 A tápiószentmártoni munkástanács a vármegyei direktóriumhoz intézett levelében 21 közölte, hogy mivel a helybeli Blaskovich-uradalom 200 q gabonafölösleget jelentett be és a község lakossága el van látva gabonával, ezért gabonafölöslegüket felajánlják Tápióbicske, Nagykáta és Irsa ellátatlanjai részére. A dunabogdányiak május 13-án a pomázi járási tanácshoz fordultak kérésükkel: „községünk népe éhezik. A rekvirált 4092 kg gabona a 2386 személy havi lisztszükségletét nem fedezi. Sürgős intézkedést kérünk". A járás a dunabogdányiak részére kiutalt Kisorosziból 20 q és Budakalászról 6 q lisztet. A maradék készletek felélése nem sokáig tartott és június-július folyamán az élelmezési helyzet rendkívül súlyossá vált. A Tanácsköztársaság megdöntése előtti hetekben kialakult állapotokra jellemző, hogy pl. Csömör község direktóriuma a gödöllői járásba kiküldött politikai megbízott és a járási mérnök útján vagontételben ajánl fel építkezésre alkalmas deszkát zsír, szalonna, vaj, tojás és baromfi fejében! 22 Gödöllőn a munkástanács ellenőrizte a két malmot és a lisztet a rászorulóknak kiosztotta. A húshiány enyhítésére az erdőgazdaság és az állami birtok kiselejtezett állatait a munkástanács átvette és a húst kimérette. A Földművelésügyi Népbiztosság engedélyével a lakosság részére a gazdaságból tenyészkocákat szerzett és az igénylők között kiosztotta. Ugyancsak a Népbiztosság engedélyével községi hizlaldát állított be és vágóhidat létesített a munkástanács. A vágóhíd június végétől már folyamatosan el tudta látni a községet hússal. A húshiány enyhítésére még a halfogási tilalmat is felfüggesztették. A helyi tanács élt a Pest megyei direktórium által kibocsátott rendelet lehetőségével, amely szerint „semilyen tanács kiviteli tilalmat közellátási cikkre nem rendelhet el". 23 Megbízottai járták az országot, hogy a községnek élelmiszeren kívül háztartási és ruházati cikkeket is szerezzenek. így sikerült áthidalni a központi áruellátás nehézségeit. Ugyanakkor viszont szigorúan jártak el a divatossá vált batyuzással szemben. A Gödöllő és Vidéke 1919. július 6-i száma közélelmezési közleményéből megtudjuk, hogy a soron következő héten az alábbi élelmiszermennyiség került kiosztásra: 1. Hadikávé fejenként 10 dkg 2. Árpagyöngy fejenként 24 dkg 3. Cukor (fele nyers, fele kristály) fejenként 75 dkg 4. Só fejenként 25 dkg 5. Sózott szalonna fúl. 10-ig fejenként 5 dkg 141
