Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)
Bevezetés
Az összeírok „csiftlik"-nek nevezték az őslakosoknak azokat a kisebb birtokait, majorságait (pl. Buda határában Korcsolás Péter és a papok majorságát), melyek tulajdonosai meghaltak, vagy elmenekültek és a kincstár az igénylőknek birtoklási illeték (tapu) ellenében, a terménytizedek megfizetésének a feltételével használatba adta, illetve ahogyan röviden mondták „tapu-ba adta". Az örökölhető kisebb földtulajdont jelentő szláv eredetű „bastina" szót közlésünk során nem fordítottuk le. Gondot okozott viszont a „hassza csajir" vagy a „hassza bag" fogalma, melyet a „szultáni rét", illetve „szultáni szőlő" kifejezéssel adtunk vissza. Az így jelölt rétek vagy szőlők szintén gazdátlanná vált, kincstári tulajdonba került ingatlanok voltak, melyeket a szultán esetenként átengedett vagy eladott, legtöbbször valamelyik tímár-birtokosnak. Ilyen volt például Pécel faluban Péceli László rétje, szőlője, sőt még a malmai is. Ebből az 1546. évi összeírás vonatkozó bejegyzése szerint Nazir szpáhinak egy szőlőt eladtak. 53 A kertek közül kétfélét vettek nyilvántartásba, úgymint a ház közelében és kint a határban fekvőt. Ez utóbbit „bosztán"-nak nevezték, s megkülönböztetésül az előbbitől, azt közlésünk során mi is „bosztán-kert"-nek írtuk. Ezek területének nagyságát néha „dönüm"-ben (939,3 m 2 ) fel is tüntették. Mind a helynevek, mind a személynevek elolvasásánál nagy segítségünkre volt a budai szandzsák 1546. évi összeírásának három másolati példánya és az 1562. évi összeírása. 54 Együttes használatuk nélkül az 15 59. évi összeírás számos helyen olyan hibásan olvasható el, hogy abból még a közismert nevekre sem lehet visszakövetkeztetni. Sok gondot okoz ugyanis a szöveg olvasása azokban az esetekben amikor az arab betűk diakritikus pontjait elhagyták; a pontok kirakása nélkül ugyanaz a betűtest b, p, t, n, j és Í hangot is jelölhet. Emiatt például a tímár-birtokot is kapott budai bíró, Tetem István szpáhi neve Bene István szpáhinak vagy Kátos Benedek neve Kapus Benedeknek is olvasható, ha csupán az 1559. évi összeírást tartjuk magunk előtt. 55 Más esetekben az írás nem egészen világos vonalai miatt például a Csabai Szabónak, vagy az Énekös Elekösnek betűzhető ki. Az ilyenféle hiányosságokban egészítik ki jól egymást az említett összeírási példányok. Vannak azonban olyan esetek, amikor a legvilágosabban leírt nevek sem olvashatók el biztosan, mert az o, u, ö, ü hangok jelölésére az arab írásban csak egy betűt használtak, következésképpen például a Boda Budának is vélhető. Hasonló esetekben azonban néha segítségünkre lehet egy mélyhangú mássalhangzó, például, ha az arab írás két k 53 Egy későbbi rendelkezés szerint is a „hassza csajir "-ból a nagyvezér és a többi vezérek állataik számára szénát kaptak, Id. I. H. Uzuncarsili, Osmanli devletinin merkez ve bahriye teskilati, Ankara, 1948. 164. A „hassza csajir" kifejezésre ld. még M. A. Cook, Population Pressure in Rural Anatolia 1450—1600., London, 1972. 73—74. 54 Levéltári jelzetüket ld. a 38. sz. jegyzetben. A helynevek azonosításánál az alábbi forrásmunkákat használtuk, illetve idéztük: Lipszky J., Mappae generalis regni hungariae. Budae, i8o8.Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, L, Budapest, 1894. Galgóczy K,, Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monográfiája, I— III., Bp., 1876—1877. Nagy L., Notitias tegni Hungária:, Buda;, 1828. Bártfai Szabó L., Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig, Budapest, 1958. Károly J., Fejér vármegye története, I— IV., Székesfehérvár, 1896—1904. Makkai L., Pest megye története 1848-ig, im: Pest megye műemlékei, Budapest, 1958. Maksay F., Urbáriumok XVI— XVII. század, Budapest, 1959. Szarka Gy., A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác, 1940. Ballá A., Pest, Pilis és Solt megye térképe. 1793. Magyarország II. katonai felvételének 1 : 144 000 arányú térképei, 1870—1879. Magyarország III. katonai felvételének 1 : 75 000 arányú térképei, 1880—1886. 55 Tetem István és Kátos Benedek nevét ld. Buda, 1547. évi dzsizje-adó összeírásában, Fekete L., Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. Tanulmányok Budapest Múltjából VI., 129. I?
