Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - II. Az őszirózsás forradalom Pest megyében - 81. 1919. január 13. Agorasztó Tivadar alispán vezetésével a megyei reakció ellentámadásba lendül.

böző frontokról minden rendszer nélkül, a volt monarchia részeit képező orszá­gok lakossága által kifosztott visszaözönlő katonáink egy része a közrendet a vár­megye területén teljesen megzavarták, s minden bajnak okát a közigazgatásban s különösen a községi jegyzőkben látták s ezek elűzésével gondolták megtorolni vélt sérelmeiket. A közigazgatási és községi alkalmazottak elleni atrocitások s a forradalom természete megszülte egyes helyeken a már szinte anarchiával határos helyzeteket s a vármegyében úgy szólván még ott volt némi rendnek nevezhető állapot, hol a szocialista szervezett munkások többségben lévén tartották kezükben a rend fenn­tartását. A fosztogatások, betörések, rablások, szóval a tulajdon elleni minden bűn­cselekmény párosult az emberek élete és testi épsége elleni bűncselekményekkel s ezek megszüntetésére hiába fordultam karhatalomért a hadügyi és belügyi kor­mányhoz, a különféle katonai parancsnokságokhoz és intézetekhez, karhatalmat nem kaptam; de meg kell említenem a teljes elismerés hangján Egán Imre közélel­mezési kormánybiztos helyettes úr működését, mert az ő közbenjöttével kapott karhatalmi csapatokkal tudtam a teljesen anarchikus állapotok bekövetkezését meggátolni s tisztán ennek köszönhető, hogy ma már a vármegye egész területén kezd a konsolidálódás megindulni. Bár ennek legnagyobb akadályai az ú. n. új demokratikus alakulatok, melyek a legális hatóságok és képviselőtestületek mű­ködését egyes helyeken nagyban akadályozzák, úgy, hogy pl. Dunapataj község­ben az egész elöljáróság és képviselőtestület lemondott a nemzeti tanács jogelle­nes működése miatt. Tevékenységem legnagyobb részben ezen állapotok megszüntetésére irá­nyul s róluk az alábbiakban számolok el: 1. A rendes karhatalmi szervek működése megbéníttatván, szükség volt a karhatalom szervezésére, mely irányban az alábbiak történtek: Mint a vármegyének közönsége előtt is ismeretes, az egyes községekben a ha­zatért katonákból és polgárságból alakított karhatalom a követelményeknek meg nem felelvén, a H. M. rendelete folytán a nemzetőri kerületi parancsnokság által Pest vármegyére végre Ettvel alezredes vezetésével megyei nemzetőri parancsnok­s ág állíttatott fel, aki a nemzetőri kormánybiztos rendelete és intentiói folytán újra szervezte a nemzetőrséget, az újjá szervezés folytán sok helyen teljesen beszüntette, több helyen pedig a létszámot a viszonyokhoz képest csökken­tette. Általánosan minden járás székhelyén nagyobb létszámmal nemzetőri szakaszok állíttattak fel; a járás körzetén belül pedig, ahol annak szükségessége látszott fennforogni, kisebb egységű osztagok állíttattak fel, végül azon községek­ben, hol nemzetőri alakulás nem engedélyeztetett a köz és a vagyonbiztonságot polgárőrség tartja fenn. Ezen alakulatok a csendőrőrsökkel szorosan együtt működnek... Minthogy azonban a Nemzetőrségtől remélt közbiztonsági állapot annak da­115

Next

/
Oldalképek
Tartalom