Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

129 PmL. Inst. inut. 1702—14. 1702 június 22-én az isaszegiek kérik „katonák miatt való kárvallásuk'' beszámítását; gabonáról itt véletlenül nincs szó. PmL. Inst. pol. 1702—3. Pest megye 1702 ápr. 20-án a budai comissiónál emelt panaszt, hogy népe más megyékénél több közszolgálat (publicum servitium) terhét viseli. PmL. Közgy. jkv. 1702, 688. Alighanem a beadvány szövege van meg Esterházy Pál iratai közt (OL, EL, 71/6813): a megye itt 170l-es adatokat sorol fel főleg katonai szállítások és túlkapások dolgában, Persze ilyen terhek továbbra is folytatódtak, a budai comissió 1702-ben is egész sor alkalommal igényli (most már szabályszerű igényléssel) a megyétől a vecturát, a fuvart, így 1702 novemberében, amikor a Schlick-ezred vonult a Tiszántúlból Sopronba, vagy 1703 jan. 29-én, amikor 20 szekér kellett golyók szállítására Szolnokból Budára. PmL. Rationes 1702, 1703. 130 Hildenstab György, Közgazdasági viszonyaink II. Rákóczi Ferenc korában. Székelyudvarhely 1910, 17. 1. 131 PmL. Közgy. jkv. 1699, 380, 403, 474; 1700, 502, 537, 558, 570; 1701, 588, 628, 639, 647. Az 1702. évről a jegyzőkönyvek nem őriztek meg porciókivetést, csak egy elvi határozatot (1702 márc. 29) arról, hogy a tavalyi évre kivetett összeget a falusi bírák teljesen hajtsák be, új kivetést majd pedig amikor őfelsége rendelkezése megérkezik, aszerint csinálnak. PmL. Közgy. jkv. 1702, 685. 132 Perjés Géza szíves közlése szerint 1 porcióra naponta nem egészen 1 kg kenyeret számíthatunk: A nehézség csak az, hogy sem a porciók meg az átmenő katonaság igényét, illetve annak csökkenését nem tudjuk számszerű bizonyossággal lemérni, de még a vetésterület ebből következő csökkenését sem. A fenti megközelítő adatok szerint 1699ben a beszállásolt katonaság rendszeres szükséglete kb. 8—9 ezer pozsonyi mórőre tehető (az átmenő igények nélkül), 1703-ban csak kb, 1,6—2 ezer mérőre. A vetésterület adatai ennél jóval nagyobb csökkenést mutatnak. A tendenciát azonban akkor is jelzik e számok, ha a sok bizonytalanság miatt nem fogjuk fel őket egészen számszerűen. 133 1698-ban Gödöllőn br. Lew Ferenc földesúrnak 15 ökre, 20 tehene, 10 tinója, van. PmL. Ö. 17. Ugyanakkor Bián Hochwartné földesasszonyé 208 tehén, 82 tinó, 35 ló, 649 juh. PmL. Ö. 146. Savoyai Jenő gulyáit, méneseit 1704 elején a kurucok hajtották el a Csepel-szigetről. 134 1699-ben a peregiek panaszolják: „valami jószága a földes urunknak kezünknél volt", a szolgabírák „szintén úgy fel írták, mint az magunkét". PmL. Inst. pol. 1699—2. 1703 elején ugyanezt panaszolja Dunaharaszti, Sári és Aporka is. PmL. Inst. pol. 1703—3. 135 Az 1702/1703. évi összeírás a váci járás 46 helységében (Vác nélkül) 3 plébánost, 14 protestáns prédikátort, 3 licentiatust és 4 iskolamestert említ. A papok (főleg a protestánsok) közt akad néhány, akinek 4—6 ökre, saját gazdasága van. Az iskolamesterek azonban nincstelenek, még járandósága is csak a túráinak van (évi 10 Ft.). Az utókor töprenghet azon, hogy a többi hogy élt meg. Alighanem ők maguk is ezen töprengtek. PmL. Ö. 17. 136 PmL. Ö. 21. 137 PmL. Ö. 26b. 138 Kosáry Domokos: A paraszti família kérdéséhez a XVIII. század elején. Agrártörténeti Szemle 1962. A cselédek jószágát 1703-ban összesen mintegy 13 ezer Ft. értékre becsülték Pest megyében. Ez mintegy 1,2—1,3 ezer vonó marha árának felel meg, bár a cselédek kezén rendszerint inkább tinók, fejős tehenek, juhok stb. voltak. 139 Majláth J.—Márkus L, i. m. 140 Hornyik, i.m. (1927), 43—44, 53. I. 141 Uo. 67—69, 71. 1. 14í Oppel, i.m. 73—74. 1. 143 Bél Mátyás: Notitia. III. 153. 1. 144 Makkai László hozzószólása Veres Éva referátumához: Vita a jobbágyháztartások vizsgálatának módszertani kérdéseiről. Történelmi Szemle 1961, 3. sz. 364—368. 1. 145 Váci püspöki levéltár. Canon, visit. II. Ezt az adatot Petróci Sándor szívességének köszönöm. Megjegyzendő, hogy e viszonylag magas lélekszám csak azon helységekre áll, ahol a jobbágyok nagyobb számú cseléddel rendelkeznek; Galgahévíz ilyen, — a pilisi hegyek több, más típusú helysége viszont nem. 0* 83