Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban
i4G PmL. Misc. pol. 1698—4. Az 1699 Jan. 14-i közgyűlés szerint a szolgák nem adóznak (személyük után), de „az marhájoktul felényit füzetnek, mint az gazdák." PmL. Közgy. jkv. 1699. 117 1699 febr. 9. PmL. Közgy. jkv. 1699, 380—390. 148 PmL. Ö. 146. 149 A váci járás földesúri jövedelmei (Koháry adataival is): PmL. Ö. 26b. JS0 Ö. 21b. 151 A jövedelmi adatok helyenként (az új földesuraknál) 52 nap robotról tesznek említést, ezt azonban alighanem nagyobbrészt megválttatták. így a Vorster-birtokon, Rákoscsabán 1700 körül 52 nap robot értékelői írnak, de 1703-ban kiderül, hogy ténylegesen 6 napot vesznek igénybe. A helyzet uradalmi majorságok közelében vált mindig súlyosabbá. A dányiak 1703 januárjában panaszolják: ,,az hatvani tiszttartó is hatalmasul üz s kerget bennünket". PmL. 1703—2. 152 p m L % Közgy. jkv. 1703, 787, és némileg más adatokkal: PmL. ü. 157. Hasonló adóösszeg, hasonló megosztásban 1701 tavaszáról; PmL. Közgy. jkv. 1701, 613. 153 Majláth J.—Márkus I., i.m., és PmL. Ö. 146. 151 Oppel, im. 83. 1. 155 Hornyik, i.m. IV. 9. Kecskemét birtokosainak bonyolult története : uo. III. 3—69. 3. iáé Mezősi Károly. A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területen. Századok 1942, 186—187. 1. A megye kölcsönöket vett föl, részben Vorstertől, részben Kecskeméttől (6000 forintot, 60 napi határidőre, de vissza nem fizetve). Vö. Hornyik, i.m. III. 243—244. 1. PmL. Közgy. jkv. 1702, 752, és Mise. pol. 1701—1 (számadások). Makkai, im. 128. 1. 157 Vö. Illéssy János: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek. Századok 1905; és uő, A jász-kun kerületek visszaállítása 1745-ben. Századok 1900. is« Nagykőrös jegyzőkönyvei kurucon pusztai pásztorokat, néha kóborló csapatokat értettek; vö. Irházi alább (162. jegyzet) id. m. 11. Egy 1690-i vizsgálat során a tanúk a kuruc fogalmát a telkes jobbágyéval állítják szembe: „nera volt kuruez Bükkösi György, hanem hellyes Sz. Andrási ember". PmL. Mise. pol. 1690—1. 159 Hornyik, i. m. III. 276—278. 1. 160 Hornyik, i. m. III. 272. 1. (Véglesi). Reizner, i. m. I. 203. 1. (Körösi Pap). Az ügyben közelről érintett Sőtér Ferenc alispán 1703 őszén kelt végrendelete szerint a merényletet egy ,,Vékes nevű kuruez tolvaj" követte el, a tettest pedig körösi gazdák „lappantották". PmL. Polgári perek, f. 52, Na: 23. 161 Vö. Esze Tamás: A tiszaháti felkelés. Bp. 1952. 162 Pontosan és részletesen az eddigi irodalom sem mondta el ezeket. Borovszky, i. m. I. 362^-371.1. zavaros, elnagyolt pontatlan. Gorzó Nándor: Halovány kép a Rákóczikorbeli Pest vármegyéről. A Gyöngyösi István Társaság almanachja, Bp. 1935, 104—113. 1. az ígértnél is halaványabb, sőt sokban hibás képet ad, pedig láthatólag kezében voltak a megyei jegyzőkönyvek. A legbővebb helyi anyagot máig Hornyik János nyújtja Kecskemét történetében (i. m. IV. 1866). Oppel, i. m. rövid, de használható összefoglalást ad Ceglédről. Irházi Ambrus: Nagykőrös története a Rákóczi-féle szabadságharc alatt. Nagykőrös 1935, kissé kusza, adatai pedig (ha nem a helyi iratokból veszi őket) sokszor pontatlanok. Jól használható adatok találhatók viszont Esze Tamás különböző, bár nem speciálisan Pest megyével foglalkozó munkáiban, így főleg: Rákóczi kurueai Pest-Buda falai alatt. „Budapest" c. folyóirat 1946. 3. sz., és uő. Kuruc vitézek folyamodványai, 1703—1710. Bp. 1955. 303 Irházi, i. m. 13. 1. 164 PmL. Közgy. jkv. 1703, 820. 165 Uo. 830—832. 166 Uo. 849. 167 Irházi, i. m. 14—15. 1. 1(38 PmL. Közgy. jkv. 1703, 879. 169 Uo. 914. 170 Petrovay László alispán, Imre János másodalispán, Huszár János és Laezkovics László szolgabíró. PmL. Közgy. jkv. 1703, 856—857. •H
