Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

2. Petróci Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711–1760

is tekintették: a régieknek maradéki, kiknek elei török ideiben is itt laktak.

5 A század harmincas éveiig az ,,örökös jobbágy" jobbágynak sem örökös, mert helyzetének váratlan rosszabbodása — állatainak elvesztése vagy egy-egy haláleset — könnyen zsellérré vagy szolgává szegényítheti (Dányon egyetlen esztendőben 8 megözvegyült személy hagyta el jobbágy-telkét) Nincsen a jobbágy helyhez sem kötve, hiszen százával sőt ezrével vándorolnak szerte az országban könnyebb megélhetést keresve.

6 Az 1728. évi országos összeírás szerint Pest megye négy járásában 2984 örökös jobbágyot, 209 örökös már megházasodott jobbágyfiút, 332 házas és 5 hazátlan zsellért: együtt 3530 örökös családot írtak össze, akiket olyanoknak tekinthetünk, mint akik a felszabadító háború előtt is akkori helyükön laktak. Ha tekintetbe vesszük, hogy még 1565-ben a török hódoltság első pusztítása után is a váci és kecskeméti j árasban 1467 adózó porta maradt, amit legkevesebb 4 családdal számítva is 5868 családnak vehetünk

7 akkor látjuk, hogy mekkora pusztítást végzett a török megszállás az alföldi népességben: hiszen ugyanebben a két járásban 1728-ban csak 2482 örökös család van! A 3530 örökös család a négy járás szerint így oszlik meg: a kecskeméti járásban lakott 1534 a váci járásban lakott 948 a pilisi járásban lakott 275 a solti járásban lakott 773 családE szerint tehát az 1715. évi összeírásban felvett 5251 család közül 1711 család már olyan bevándorló, aki a török felszabadító háború után jött a megye területére. A legtöbb bevándorló család a pilisi járásban van: 966, legnagyobb részük már ekkor is német nyelvű jövevény, mert a Felvidékről a pilisi járásba történő vándorlásnak nincsenek nyomai sem. Az új otthont kereső felvidéki családok könnyebben kezdhettek másutt új életet, mint a harcok után lakók nélkül maradt pilisi járásban. Az 1715. évi összeírás szerint a 4460 % mérő gabonát befogadó szántóterületből 1544 mérő-föld volt itt az irtvány. A szegénységet és az irtott szántók megbecsülését mutatja az is, hogy ebben az időben még % mérős területeket — • -ölben számítva kb. 150 D-ölnyi kertecskét — is számon tartanak.

8 A Pest megyébe költözött jobbágyok közül 1723-ig 428 család Nógrádból jött

9

. A bevándorlás közvetlenül a felszabadító háborúk befejezése után kezdődött : 1700-ig 81; 1700. ós 1711. között 62 a bevándorlók száma. Még nagyobb lendülettel indul a vándorlás a kuruc-labanc háborúk után: 1711 és 1723 között már 285 nógrádi család költözik megyénkbe. A nógrádi vándorlók a török után először a felvidéki megyékbe vándorolnak nagyobb tömegekben: Hontba, Nyitrába, Zólyomba.

10 A távolabbi Csongrádba és a későbbi évtizedekben a nógrádi nép-fölösleg új hazájába Békésbe csak 4 család merészkedik. Megyénk járásai közül a Nógrád megyével szomszédos váci az, ahol a legtöbben otthont találnak: ide 280 család telepedik. Ezeknek több mint fele már 1711 előtt ide vándorol, míg a távolabbi járást — a kecskemétit és soltit — 1711-ig mindössze 19 család választja új otthonául. Ez a 19 is a kecskeméti járás északi falvaiba megy, amelyek közvetlenül szomszédosak a váci járással. Csak a váci járás viszonylagos telítettsége után indulnak a távolabbi kecskeméti járás felé: 1711 után ide is 119 család telepszik már: többen, mint a Nógrádhoz közelebb Jászságba! 1723-ig 67 Pest megyei községbe költöznek m