Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

7. Mezőgazdasági munkásügyek Az ellenforradalom hatalomra jutása után a kormányzat az ipari munkások bérének letörésén kívül különösen a földmunkások és szegényparasztok életszínvonala ellen intézett támadást. A Eriedr ich-kormány 1919. szeptember 3-i rendelete érvényteleníti a mezőgazdasági munkásokkal a Tanácsköztársaság idején kötött s a földmunkások részére igen előnyös kollektív szerződéseket és visszaállítja az 1919. március 21. előtti állapotokat. Majd 1919. szeptember 17-én elrendeli a kormány, hogy a már lecsökkentett béreket és járandóságokat rögzítő szerződésekben a gazdasági cselédek részére „túlmagasan megállapított gabonajárandóságok természetben kiadható mennyisége leszállíttassék" az 1918. október 31. előtti színvonalnak megfelelően.

148 A Pest megyei földbirtokosok a helyi közigazgatás segítségével hamar érvényt szereztek a szegényparasztokat és földmunkásokat sújtó rendeleteknek. A földbirtokosok érdekvédelmi szervezete, a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület 1919. szeptember 11-én megtartott igazgatóválasztmányi ülésén állástfoglalnak az 1919. március 21. utáni kollektív szerződések érvénytelenítése mellett, és felkérik az alispánt, hogy állapítsa meg újólag a gazdasági cselédek járandóságát. Jellemző, hogy a felszólalók egy része még a március 21. előtti bérek visszaállítását is sokallja, és az új „szabad egyezkedés" alapjaira helyezkedik.

149 így a munkaadók „szabadon" kívánták diktálni a számukra előnyös új béreket és feltételeket. De nem kellett sokáig várniuk azoknak, akik a munkásság és szegényparasztság forradalmi vívmányainak teljes eltörlését akarták, mert alig egy hét múlva, 1919. szeptember 17-én kiadja a kormány a fent említett rendeletet, hogy a gazdasági cselédek járandóságait az 1918. október 31. előtti színvonalnak megfelelően kell leszállítani. A földbirtokos osztály és a kormányzat minden népellenes intézkedése közepette is tart az agrárproletariátus elégedetlenségétől és a forradalmak hatásától. Ez látható a földművelésügyi miniszter 1920. április 17-i 40 300/1920/ VI. 1. sz. átiratából is, amelyben felhívja az alispánokat arra, hogy milyen szempontokra legyenek tekintettel a helybeli munkások szerződéseinél: ,,. . .mentől nagyobb körültekintéssel kell a megtévesztett és . . . ítélőképességében megzavart munkásnópünket a tisztességes munkához vissza vezetni — olvashatjuk az átiratban — és nem szabad észrevétlenül elhaladni ama kívánságok mellett, melyeket a dolgozni akaró munkásnép a megértés érdekében is hangoztat ..." Az alábbi figyelmeztetés is elhangzik az átiratból: „. . . a közrend, de főként a termelés zavartalanságának szempontjából számot kell vetnünk ama káros és ezért feltétlenül elkerülendő következményekkel, melyek a munkásság méltányos kívánságainak mellőzéséből származhatnak s végeredményképpen ... a köz érdekének súlyos sérelmére vezethetnek."

150 Ez a félelem az agrárproletariátustól, amely kijárta a forradalmak iskoláját, a Pest megyei közigazgatás vezetőit is áthatotta. Preszly Elemér kormánybiztos nem alaptalanul intézi 1920. június 24-én figyelmeztető szavait a vármegyei Gazdasági Egyesületen keresztül a megye földbirtokosaihoz: ,,Arról értesültem, hogy némely vidéken az aratórészek a szerződésekben méltánytalanul alacsonyan lettek megállapítva. Miután ez a körülmény könynyen elégületlenségre vezethet . . . felkérem, hogy a törvényhatóság területén ezirányban szükség esetén az egyes gazdaságokra oly irányban hatni szíveskedjék, miszerint az aratási szerződések a méltányosságnak megfelelően köttessenek."

151 367