Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

Vigh Károly: AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRA JUTÁSA ÉS RÉMURALMA PEST MEGYÉBEN I. A Tanácsköztársaság bukása és az ellenforradalom hatalomra jutása Pest megyében Magyarországon 1919-ben az ellenforradalom felülkerekedósének döntő oka a külső ellenség túlereje, a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása volt. De a forradalmi éberség hiánya, az agrárkérdés hibás kezelése, a jobboldali szociáldemokrata vezetők egy részének árulása és a párt vezető szerepének a lebecsülése is hozzájárult ahhoz, hogy augusztus 1-én a tanácskormány a hatalomról való lemondásra kényszerűit s átadta a hatalmat Peidl „szakszervezeti" kormányának. Ez a kormány azonnal hatályon kívül helyezte a proletárdiktatúra rendeleteit és likvidáló működésével előkészítette az ellenforradalom hatalomra jutását. A budapesti események hírére Pest megye falvaiban és városaiban is megdőlt a proletariátus diktatúrája. Visszakerült a hatalom a régi uralkodó osztályok kezébe. A falvak nagyobb részében — pl. Isaszegen — ,,a direktórium működése megszűnt", ezért ,,a rend és vagyonbiztonság megóvása" érdekében a főjegyző azt javasolta a főszolgabírónak, hogy a régi csendőrőrmestert bízza meg a csendőrőrs vezetésével.

1 Egyes esetekben a direktóriumok úgy adták át a hatalmat a régi elöljáróságnak, mint valami leltári tárgyat, így történt ez Csömörön is, ahol 1919. március 30-án a munkás- ós földművesszegények tanácsa is jegyzőkönyv mellett vette át a hatalmat a régi elöljáróságtól és a régi főjegyző és községi bíró is, a volt direktóriumi tagok jelenlétében zárta le az összes naplókat és számolta meg a közpénzeket.

2 A megyében az ellenforradalom hatalomra jutása a román megszálló csapatok támogatásával történt. így pl. Cegléden augusztus 2-án a román katonák a városházáról távozásra kényszerítették a munkástanácsi vezetőket ós a helyüket ismét a Tanácsköztársaság alatt eltávolított régi tisztviselők foglalták el. Első dolguk volt a munkástanácsi vezetők letartóztatása, akiket a román katonák fegyveres őrizete mellett vezettek körül a városban.

3 Augusztus 9-én összeült a régi városi közgyűlés, ahol Timbus Endre, a román városparancsnok által kinevezett ideiglenes főispán üdvözölte a képviselőtestület tagjait. A közgyűlésen ismét polgármesterré választották Gombos Lajost, a régi polgármestert, s hazatértéig Dobos Sándort bízták meg a város vezetésével. Elhatározták, hogy elbocsátanak minden városi alkalmazottat, aki a Tanácsköztársaság alatt szolgált és elősegítette a munkáshatalom rendeleteinek végrehajtását. Nagykőrösön is csak akkor tértek vissza a városházára a régi reakciós tisztviselők, amikor a román királyi hadsereg augusztus 5-én bevonult a. városba. Jellemző a helyi ellenforradalmi erők ,,hazafiságára", hogy elfogadták 22 337