Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

és karjukra húzták a „Garda voluntar" feliratú fehér karszalagot s mint a megszálló hatalom „önkéntesei" buzgólkodtak a kommunista- és népellenes intézkedések meghoz at alában.

4 Vácott augusztus 6-án, a „szakszervezeti" kormány menesztése napján a direktórium elnöke, Kovacsik Mihály a rendőrkapitány jelenlétében átadta a város vezetését Zádor Jánosnak, a volt polgármesternek. Ugyanezen a napon megtartott tanácsülésen a polgármester elismerő szavakkal szólt a váci munkásságról, „amely a négy hónap alatt példásan megőrizte nyugalmát, fegyelmezettnek bizonyult, ebben bizonyára legnagyobb része vezetőinek van, akiket a direktórium élére állított." — Ezután a jelen levő Kovacsik Mihály emelkedett szólásra és így válaszolt: „Bele kell nyugodni a változhatatlanba, ha a tanácskormány ott hagyta a helyét az ország érdekében, ők is (a direktórium tagjai) távoznak. A váci munkásság érett és komoly . . . nem fog akadályokat gördíteni a közigazgatás elé, de két tisztviselőnek a közmegnyugvás érdekében való visszatérését nem javasolja."

5 A fentiekből is látható, hogy a váci munkásság vezetői az utolsó percig gerincesen helytálltak, sőt, a jövőre is gondoltak, mivel az általuk kifogásolt két személy valóban nem került vissza a városi közigazgatásba. Még ugyanezen a napon — augusztus 6-án -—• falragaszok jelentek meg a város utcáin, amelyek tudtul adták a város lakosságának a direktórium megszűnését, valamint azt, hogy „a városi közigazgatás intézését a régi tisztikar vette át . . ."

6 A megye székhelyén, a vármegyeházán lengett legtovább a Tanácsköztársaság vörös zászlaja. A megyeházán július második felétől már a Belügyi Népbiztosság karhatalmi alakulata tartott szolgálatot. Augusztus 1-től a proletárdiktatúra hű védelmezői kettőzött őrséget tartottak a megyeháza kapujánál, és csak 7-én délelőtt, a megyei tanács és direktórium tagjaival együtt hagyták el az épületet.

7 A megyében helyreállt a régi úri közigazgatás, de négy-öt községbe „a lakosság ellenséges magatartása miatt" — nem mentek vissza a régi jegyzők. Ezek közé a községek közé tartozott Perbál és Páty, ahová még 1920. július 30-ig sem tértek vissza azok a vezető jegyzők, akik a népharag elől a forradalmak idején távozni kényszerültek."

8 A vármegye élére Saly Endre került, akit Peyer Károly belügyminiszter augusztus 4-én kinevezett Pest megye főispáni kormánybiztosává.

8 — A régi alispán, Agorasztó Tivadar csak augusztus 6-án foglalta el ismét az alispáni széket, mert „a Peidl-kormánnyal nem tartott fenn kapcsolatot, azt nem ismerte el."

10 — Agorasztó és az alispáni hivatal azon fáradozott, hogy a megyében minél előbb helyreállíthassa a régi rendet, ezért sorra hatálytalanította a tanácshatalom intézkedéseit. Csak a megyében folyó műszaki munkák zavartalansága miatt adott engedélyt arra, hogy a kerületi mezőgazdasági hivat alok egyelőre helyükön maradjanak és a megkezdett építési munkálatokat befejezzék."

11 A néhány napos Peidl-kormányt a Friedrich-kabinet követte és ezzel kezdetét vette az ellenforradalom nyílt és brutális diktatúrája Magyarországon. A Friedrich-kormány nevéhez fűződik a kormánybiztosi intézmény életre hívása abból a célból, hogy a kormánybiztosok a kormány segítségére legyenek az újjászervezendő ellenforradalmi helyi közigazgatási szervek tevékenységének irányításában és ellenőrzésében. Kerületi kormánybiztosokon kívül megyei kormánybiztosokat is kineveztek. így lett gróf Ráday Gedeon Pest megyei 338