Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
1. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban
azután községi összesítéseket készített járások szerint, végül pedig megyei összesítést a négy járás adataiból. Ennek alapján történt azután az év elején vagy tavasszal a közgyűlés által jóváhagyott adókivetés. Név szerint részletező adatfelvétel nem sok maradt ugyan ránk ebből az időből, de a községi összesítések már három alkalommal teljes képpé állnak össze: 1699 február 9-én (az 1698/99. évre) 76 , 1701 december 5-én (az 1701/02. évre) 77 , és 1703 február 16-án (az 1702/03. évre). 78 Ez utóbbi alkalommal a kecskeméti járást (24 helység a 28 közül) Huszár János, a vácit (48 helység) Pataky Gáspár, a pilisit (36 helység a 37 közül) Horvát András és Tarnóczy Miklós, a soltit pedig (27 helység) Laczkovics László és Űjlaky András írta össze. Rajtuk múlt, hogy az utókor mennyire kap pontos adatokat Pest megye összesen 135 helységéről (a 140 közül) 79 közvetlenül a Rákóczi-szabadságharc küszöbén. A fenti táblázatok legkorábbi, 1696-i adatai közt legfeltűnőbb a jövevények, advenák külön rovatot igénylő, nagy száma. A megye 13 helységéből (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Gomba, Pánd, Pécel, Uri stb.) névszerint ismerjük a jövevényeket, 81 és vagyoni helyzetükről is képet kapunk: Kecskeméten 118 zsellér és 78 nincstelen akad 412 advena között, Boldogon azonban ők a jobbmódúak: úgy látszik, sikerült magukkal hozniok állataikat. Sőt ezekről azt is tudjuk, honnan jöttek. Nagyobb részük, néhány német és jóval több ,,rác" advenát leszámítva (ezekre még visszatérünk), hazai helységekből, Debrecentől Pápáig szinte meghökkentő tarkaságban, amelyből azonban három fő mozzanat mégis elég jól kiviláglik. Mint geológiai rétegek, úgy fedezhetők fel e névsorokban a történelmi fordulatok lecsapódásai. Legalul a török idők utolsó évtizedei, 1684—1686 nagy Pest megyei futásai. Nagykőrösön még akad, aki nyársapátinak vallja magát (30 év után!). Az eltűnt Szentlőrincről 4, Szentkirályról 9 családot találunk Kecskeméten és még hármat másutt. De világos nyoma van a többi Pest megyei falu menekülésének is: Tiszakécskéről 8 család Nagykőrösön, Abonyból ugyanott 4, Cegléden 3, Tápi ós zentmártonból 3, Tápiószeléről 5, Tószegről 5 család talált ugyancsak Cegléden menedéket. A következő nagy réteg alighanem a visszafoglaló háborúk további szakaszából ered, amikor az Alföld és a Dunántúl déli részein élők igyekezték elkerülni a hadszíntér keserveit. így jelenik meg a három mezővárosban és néhány nagyobb Pest megyei helységben 6 martonosi (Bács megyei) mellett 8 szegedi, 10 szentesi, 8 makói, 4 csongrádi, 12 békési, 10 hódmezővásárhelyi advena. De még jóval több a dunántúli menekült! Tolna megyéből Dunaszentgyörgy 11, a vele szomszédos Bölcske 2, azután Báta 2 és Szakály 3 családdal bukkan fel, Somogyból más töredékek közt Csokonya 9, Kálmán csa 3 névvel, de jöttek Sárbogárdról, Istvándiról, Hetesről is. Baranya megyéből pécsiek, harkányiak, siklósiak, veresmartiak, bagotaiak, hetényiek stb. kerestek új otthont maguknak Pest megye alföldi helységeiben. Akadt köztük Fehér megyei is. Végül, harmadik mozzanatként, a török alól való felszabadulás után, vagy pontosabban: az első, még elvadult hadiállapotra emlékeztető évek után, a 90-es évek közepe felé megindult az ország észak-északnyugati részei felől a jobbágyköltözés is dél-délkelet felé, a Dunántúl és a Felvidék viszonylag zsúfolt, földhiánnyal küzdő, majorsági terhek alatt görnyedő magyar és szlovák •»arasztnépének nagy belső vándorlása a ritkán vagy alig lakott volt hódoltság új foglalásra, szinte felfedezésre váró, vadon tájai felé. 82 Ez a nagy, spontán belső költözés, amely a továbbiak során lassan kezdte némileg kiegyenlítene 31
