Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében
volna, hogy a régi államigazgatási szervekhez viszonyítva valamivel demokratikusabb alapon, átvegyék a tanácsok erőszakkal szerzett jogkörét, s ezáltal megszilárdítsák a burzsoázia hatalmát. Az idézett néptörvények által kiírt választásokra azonban már nem került sor, mert március 21-én és a következő napokban országszerte a munkás- katona-, és földművestanácsok vették kezükbe a hatalmat. Amíg, mint említettük, a tanácsok léte és szerepe az államigazgatásban, a végrehajtó hatalom gyakorlásában már a polgári demokratikus forradalom célkitűzéseit meghaladó vívmány volt, addig egyéb feladataiból,—elsősorban a földreformból —- alig, vagy semmit nem valósított meg a polgári köztársaság. A február 16-i földreform-törvényt, noha egyik leghaladóbb állásfoglalása volt a liberális burzsoáziának a nagybirtokkal szemben, az események már túlhaladták. A föld azonnali ós megváltás nélküli felosztását követelő gödöllői parasztok már 1918. december elején földosztó bizottságot hoztak létre, 128 majd Albertin, Kistarcsán és Kartalon született földosztó határozat. A földért folytatott harcot a Kommunisták Magyarországi Pártja szervezett agitációval irányította, ami határtalanul növelte a párt befolyását, megbecsülését és szeretetét a dolgozó parasztság körében. A kommunista vezetők bebörtönzése és a párt ellen indított hajsza azonban időlegesen megfosztotta a szegényparasztságot legjobb fegyvertársától. A szociáldemokrata pártban nem bíztak. A kartali népgyűlésen nyíltan hangoztatták, hogy a szociáldemokraták a földosztás kérdésében elárulták a parasztságot. 129 Amikor 1919. március elején ismét hatalmas erővel lángolt fel a parasztság földfoglaló mozgalma, Pest megye aszódi járásában a földkérdésben már korábban is kommunista álláspontot valló munkástanács állt é]ére a harcnak. Az aszódi munkástanács a repülőgépgyár szocializálása után, március 18-án felosztotta a Schossberger-féle 5 100 holdas és a Hatvány család 9 500 holdas birtokát. A Tanácsköztársaság előestéjén lezajló, Pest megyében legjelentősebb földosztásról a Vörös Újság ekként számolt be: ,,. . .Kedden, március 18-án, a Párizsi Kommün emlékünnepén a proletariátus nagy napját azzal ünnepelték, hogy megcsinálták a föld fegyveres forradalmát.'' 130 A föld „fegyveres forradalmát" az aszódi Munkástanács hajtotta végre, „melyben a szociáldemokraták csatlakoztak a kommunistákhoz." 131 Az aszódi Munkástanács a földosztással bebizonyította, hogy a nép választott képviselőiből alakult tanácsok, a polgári demokratikus köztársaság viszonyai között is, képesek forradalmi feladatok megoldására, s hogy a proletár államhatalomnak szilárd bázisai lehetnek. b) Tanácsok a proletárdiktatúra korszakában ,,. . .Természetes, hogy a forradalom — a proletárforradalom — kezdetén a forradalmárok minden figyelme a legfőbb kérdésre, az alapvető kérdésre összpontosul: a proletariátus uralmára ..." (Lenin) 152 317
