Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

Azokban az órákban hangzottak el Leninnek ezek a szavai, amikor szerte a tanácsköztársasággá alakult Magyarországon mindenütt a proletár államhatalom megteremtésének nagy alkotómunkája zajlott. 1919. március 20-án a polgári köztársaság polgári-szociáldemokrata kormánya meghátrált a belső forradalmi erők és az antant hatalmak követeléseivel szemben.

133 Március 21-én a hatalom a dolgozó nép kezébe került, megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. A hatalomra jutott nép nyomban hozzálátott, hogy mindenütt létrehozza a proletariátus államhatalmának szerveit, a Munkás- Katona- és Földművestanácsokat. A következőkben megvizsgáljuk, hogy Pest megyében miként oldották meg a Lenin által „legfőbb kérdés"-ként jellemzett proletár államhatalom kiépítését. Pest megyében a hatalom átvétele viszonylag simán, nagyobb megrázkódtatás nélkül ment végbe. Március 2l-e előtt a megye csaknem minden jelentős helységében már tanácsok működtek. Ezek a tanácsok a március 21-ét követő választásokon rendszerint ismét elnyerték a tömegek bizalmát,s április első feléig, az országos tanácsválasztás időpontjáig változatlan összetételben tovább működtek. A tanácsköztársaság előtt nem csupán az ipari központokban, vagy azok környékén, hanem a megye mezőgazdasági területein is alakultak tanácsok a hazatért katonák és szegényparasztok képviselőiből. A tanácsrendszer vidéki térhódítását a Kommunista Internacionálé I. Kongresszusán 1919. március 4-én tartott beszédében Lenin is igen nagyra értékelte: „Sajnos . . .azt látjuk, hogy Magyarország kivételével igen kevés történik a szovjet rendszernek a falun való elterjesztése érdekében."

134 A vidéki tanácsok léte döntő befolyást gyakorolt a hatalom átvételének módjára. A tanácsok mögött felsorakozó forradalmi tömegek ott is a munkások, katonák és szegényparasztok kezébe adták a hatalmat, ahol a község régi vezetői, a képviselőtestületek megkísérelték korábbi helyzetük fenntartását. Dunaharasztin 1919. március 21-én délután négy órakor még a képviselőtestület kívánt ülésezni és dönteni az új helyzetben követendő magatartásról. Az ülésterembe betódult azonban az időközben összegyülekezett néptömeg, berekesztette az ülést és feloszlatta a képviselőtestületet.

135 Csepelen a gyár munkástanácsa alakította meg a közigazgatás új szervét március 21-én, reggel 8 órakor, a gyári színházteremben rendezett népgyűlés alkalmával, amikor bejelentették a Tanácsköztársaság győzelmét.

136 Március 22-én három szakember érkezett a csepeli tanács megerősítésére a fővárosból. Ezek a közigazgatási, adóügyi és községfejlesztési ügyek intézését vették át.

137 Jellemző Pest megye dolgozóinak forradalmi tisztánlátására és meggyőződésére, hogy a további fejlődést, a proletariátus hatalmát kizárólag a munkások, katonák és földmívesek tanácsain keresztül látta biztosítva. Ezért hozta létre e szerveket még e Forradalmi Kormányzótanács „Mindenkihez!" című kiáltványának nyilvánosságra hozatala, előtt — amely a hatalom gyakorlásáról ekként intézkedett: „A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás- paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja." A kiáltványt aláíró Forradalmi Kormányzótanács március 21-én este alakult meg, s csak ezután került sor a kiáltvány megszövegezésére. A megye számos helységében viszont — különösen a fővároskörnyéki községekben — a nép március 21-én már reggel és délután, amint a hatalom átvételének duna318