Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

ajánlották a munkás közönséget képviselő szociáldemokrata pártnak, hogy vegye át teljes politikai felelősséggel a város közigazgatásának vezetését. A szociáldemokrata párt azonban a fent vázolt anarchikus és zilált közállapotok között ezidőszerint nem hajlandó egy súlyos beteg várost és csonka autonómia betegágyát a maga alkotó erejének feláldozásával elfoglalni, hanem a kormányhatalmi jogkörrel felruházott kormánybiztos erélyes és gyors cselekvésétől várja a kormányzat átvételére való kedvezőbb helyzet megteremtését."

122 A szociáldemokrata vezetők később a fenti álláspontot megváltoztatták. Erre elsősorban a fiatal kommunista párt sikerei késztették őket. A kommunista Párt megalakulásával új korszak nyílott a munkásmozgalom történetében. A kommunista párt történelmi feladata az volt, hogy vezesse a forradalmi erők harcát a proletariátus diktatúrájáért, a Tanácsköztársaságért. Pest megyében az első kommunista pártszervezetek még 1918 decemberében alakultak meg. Elsőként az aszódi és mátyásföldi repülőgépgyárban, majd 1919 januárjában Üllőn és Tökölön, aGalgamentén, Szobon és Zebegényben. Üllőn a szociáldemokrata párt tagjai testületileg léptek be a kommunista pártba, Tökölön pedig a földmunkásszervezet tagsága jelentette ki csatlakozását a kommunistákhoz.

123 Az aszódi szervezett munkásság 1918. december 18-i ülésén a kommunista párt politikáját helyeslő csoport a „munkások és földtelen parasztok tanácsai" ban ismerte fel az egyik eszközt, ,,amely elvezet a szocializmushoz és kommunizmushoz".

124 A felismerés, hogy a tanácsok az államhatalom bázisai lehetnek, a szociáldemokrata pártvezetőseget arra indította, hogy a már működő munkás- és néptanácsokban növelje befolyását, újak pedig kizárólag a szociáldemokraták irányításával alakuljanak. A pártvezetőség és a párttagság tanácsokkal kapcsolatos véleménye 1919 elején — ellentétes érdekből — találkozott: A szociáldemokrata pártvezetőség a tanácsok forradalmi tevékenységének csökkentése érdekében törekedett befolyást szerezni, az erősen balra tolódott párttagság zöme pedig a forradalom vívmányainak kiszélesítése érdekében támogatta a tanácsok létrehozásáért folyó harcot. Ilyen körülmények között hozott határozatot a nagykátai járás 13 községének szociáldemokrata tagsága a főszolgabíró elmozdításáról 1919. február 16-án.

125 Ugyancsak baloldali szociáldemokrata tagság alakított tanácsot február 23-án a váci járásban, amely tanács két tagjával ellenőrizte a főszolgabíró működését.

126 A tanácsok tömeges alakulásának hatalmi szóval elejét venni már nem lehetett. Ezért a koalíciós kormány kísérletet tett a tanácsok összetételének befolyásolására. Ilyen manőverre Pest megye területén Abonyban került sor. A főispán kormánybiztos március 9-én beszüntette a képviselő testület működését, majd a főszolgabíró 35 tagból álló néptanácsot jelölt ki.

127 A kijelölt tanács négy bizottságot alkotott a közélelmezési, gazdasági, építkezési és kulturális ügyek intézésére, a közigazgatást viszont továbbra is a főszolgabíró intézte. Amikor bizonyossá vált a tanácsrendszer közeli, általános győzelme, a polgári-szociáldemokrata kormány még egyszer megkísérelte, hogy a feltartóztathatatlanul közeledő proletárforradalom szerveit saját képére ós igényei szerint formálja át. A koalíciós kormánynak ezen igyekezete sugalmazta az 1919. évi néptörvényt ,,A törvényhatósági néptanácsról" ós a XVII./1919-es néptörvényt ,,A községi néptanácsról". E törvények eredeti célja azt szolgálta 316