Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

Az a jobbágy, aki előbb is bírta a szabad költözés jogát, megtarthatja azt, de a földhöz kötött jobbágyok szabadságáról jobban kellene gondoskodni, mint ahogy ezt II. József pátense tette. A tizeddel kapcsolatban, különösképpen pedig az összeg állandó emelésével szemben is történjen intézkedés, de a klérus és a tulajdonjog sérelme nélkül. (13.) Hogy a követek tudják, hogy kiknek a nevében tevékenykednek, és abban az esetben, ha szavazásra kerülne a sor, II. Ulászló 3. dekrétumának [1498. évi] l.394 * és az 1495. évi 26. törvénycikk nyomán, a követeknek adják ki a vármegyei nemesi katasztert, amely a birtokos nemeseket és az armalistákat megkülönböztetve tartalmazza. (14.) A követek által teendő eskü szövege. Ürményi József személynök396 is leteszi a közgyűlés előtt mint igaz honpolgár, adminisztrátor és birtokos, egyúttal kijelentette, hogy kész az esküt letenni az országgyűlési karok és rendek előtt is, mint azok elnöke. A követek sürgessék, hogy mind ő, mind pedig a többi, a diétán megjelenő személy, hacsak hazulról nem hoztak erről bizonyítványt, szintén megesküdjön. (15.) Hogy utólagosan is lehessen őket utasítani, a követek hetente, szükség esetén sűrűbben tegyenek jelentést, amelyeket a szintén gyakrabban taratndó megyegyűléseken időről időre kihirdetnek. (16.) Az országgyűlés terjessze ki a gondját a jó nevelés és a gondolkodás teljes szabadsága kérdésére, származásra tekintet nélkül, mert e két kérdés az alkotmány hosszas fennállásának alapja. (17.) Törekedjenek arra, hogy a magyar nyelv használatát közügyekben, úgymint a politikai, egyházi, katonai, kamarai és bányászati tárgyakban valóban bevezessék és fenntartsák, s a hitlevél erejével biztosítsák azt is, hogy a peres ügyeket a felektől függően magyar vagy latin nyelven lehessen tárgyalni. (18.) Bevezetendő a hitlevélbe, hogy őfelsége oldalán, az udvari minisztériumban előkelő magyarok is helyet foglaljanak, valláskülönbség nélkül. (19.) A diéta határozza meg, milyen címmel, hatalommal és joggal bír a fejedelem koronázása előtt. (20.) Törvénybe kerüljön, hogy a nemesi kiváltságnak megfelelően, minden igaz nemes, akár egyházi, akár világi, tapasztalás vagy művelődés céljából szabadon, külön királyi engedély nélkül mehessen külföldre béke idején. (21.) A többi követtel együttműködve fáradozzanak azon törvényellenes visszaélések orvoslásán, amelyek a csatolt iratban találhatók:

A közönséges vagy országos gyűlést Rákos mezején minden harmadik évben meg kell tartani; és azok büntetése, kik az országgyűlésre el nem jönnek”

3,5 „az országgyűlésre ne az egyes vármegyék szerint választottakat, hanem a főpapokat, bárókat és nemeseket egyenkint hívja össze a király ”

396 A megye már 1790. március 1-jén óvást emelt Almássy Pál királyi biztos és adminisztrátor személye ellen. Öt váltotta fel adminisztrátorként Pest vármegye élén Ürményi József (1741-1825) személynök, Bihar vármegye volt adminisztrátora. A megye közgyűlése az ő megbízatását is törvénytelennek bélyegezte, aminek következtében lemondott tisztségéről, a vármegye előtt az esküt nem tehette le. Viczay Mihály levelében így ír térről Széchényi Ferenc grófnak: Ürményi személynök „úgy jár-kel mint a róka, ki nem talál lyukába. Pestmegye úgy bánt vele, hogy eret kellett vágni rajta”, (MARCZALI 1907, 1. kötet., 9., 70., 169. o.)

98