Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
Pest-Pilis-Solt vármegye rendejeinek előterjesztései és kívánalmai, legelsőképp pedig a vallás dolgában: (1.) A hitlevélbe illesztendők a bécsi és linzi békeszerződések, valamint II. Ferdinánd I622-es, III. Ferdinánd 1638-as és I. Lipót 1659-es hitlevele szerint.397 (2.) Ahogy a német-római birodalmi gyűlés nem változtathatja meg a vesztfáliai béke határozatait, úgy a bécsi és linzi békét sem gyengítheti sem törvény, sem királyi rendelet. (3.) A protestánsokat teljes, a katolikusokkal megegyező polgárjog illeti meg. A kormányszékeknél az országgyűlésen meghatározott arányban alkalmazandók, a megyékben és a városokban pedig az alkalmas személyek aránya szerint. (4.) A protestánsok által a katolikus papoknak fizetett stólát és más adókat töröljék el. (5.) Az aposztáziénak a Carolina resolution alapuló büntetése eltörlendő. Az 1608. évi (k. e.) 1. törvénycikk398 szerint a vallásos vizsgálat is eltörlendő. (6.) A vallásgyakorlás szabályozása terén ne legyen különbség, a protestánsok ugyanazon jogokat élvezzék, mint a katolikusok. (7.) Ahogy a protestáns egyházi személyek nem gyakorolnak hatalmat a katolikusok felett, a protestánsok is vétessenek ki a katolikus klérus hatásköre alól. (8.) Házassági ügyeiket saját konzisztórumaik intézzék. (9.) A vegyes házasságból született fiúk az apa, a lányok az anya vallását kövessék, hacsak a házasfelek másként nem egyeztek meg. (10.) A protestánsokat az „akatolikus” vagy más hasonló jelzővel ne bélyegezzék meg, sem a Kancelláriánál, sem az esetleg felállítandó Szenátusnál, sem pedig a Helytartótanácsnál. (11.) A protestánsokat érintő vizsgálatok vegyes összetételűek legyenek, ilyet ne lehessen végezni, hacsak valaki a protestánsok közül is ki nem rendeltetik. (12.) A protestáns egyházi iskolákat és alapítványokat a királyi kamara adja vissza. (13.) A Mária Terézia által a rendek beleegyezése nélkül felállított püspökségeket el kell törölni, javaikat az eredeti birtokosoknak visszaadni. Ezek a püspökök, hogy a diétán a szavazatok ne sokasodjanak, csak címzetesek legyenek. A II. József által kinevezett főpapok csak megerősítés, azaz a koronázás után szavazhassanak. (14.) Az 1681. évi 27. törvénycikk399 értelmében csak magyar nemes lehessen Magyarországon főpap, érsek, püspök, apát vagy bármilyen javadalmas. A külső apátságoktól függő rendházak apátjaitól megkívántasson, hogy e helyeket hazafiak számára is biztosítsák, ahol pedig hiteleshelyi funkciókat is ellátnak, gondoskodjanak megfelelően a levéltárukról. (15.) Az 1550. évi 18. te.400 ellenére hosszú időn át nem töltik be az egyházi javadalmakat, az egyházak évekig pásztor nélkül maradnak és megkárosodnak. Az országgyűlésnek feltétlenül orvosolnia kell az 1785-ben, a kalocsai érsekség üresedése idején tőle elszakított és nem a Szent Korona Birodalmához tartozó laibachi érsekséghez csatolt zengg-modrusi püspökség ügyét. (16.) A kamara ne foglalja le évekre a megüresedett érsekségek és püspökségek javait, III. Béla oklevele és a Kollonich-féle megegyezési?) ellenére, és ne igazgassa őket kamarai hiva397 Lásd fentebb! j9s „a vallásügyről" 399 „ világi hivatalok s egyházi javadalmak hazafiaknak s jól érdemesülteknek adandók " 400 „püspökségek és más főpapi javadalmak jól érdemesülteknek adományozandók ” 99
